Vállalatok
Nem a bevándorlók, hanem a robotok veszik el a munkát
Legalábbis a számok ezt mutatják, Amerikában.
Donald Trump több nagy cégre, köztük a Ford vezetőségére is rászólt, hogy ne telepítsék át gyáraikat Mexikóba. De ettől még nem bontanak pezsgőt az amerikai munkások, ugyanis számolniuk kell a robotokkal is, mint konkurenciával.
A globalizáció-ellenes hangok a közép-amerikai állam mellett Kínát is gyakran emlegetik, azzal vádolván ezt a két országot, hogy az olcsó munkaerő miatt a nyugati gyárakat szinte ellehetetlenítik. Szakértők szerint ennél jóval összetettebb a kép, és eddig sem az olcsó fejlődő országok voltak leginkább veszélyesek a munkásokra.
A ’70-es években volt csúcson Amerika, ami a gyári foglalkoztatottságot illeti, ahogyan ezt Michael Hicks, az Indiana Állami Egyetem üzleti és gazdasági kutatóközpontjának munkatársa említi:
Az emberek 95%-a azóta azért vesztette el az állását, mert a termelékenységet elősegítő fejlesztések, úgy mint az automatizálás és a számítógépes technológia, szorították ki a munkavállalókat a gyárakból.
A munkások már nem kellenek, most a diplomások jönnek
Indiana az az egyik berozsdásodott állam, melyben Trump elsöprő győzelmet aratott, és a kampány során az elnökjelölt beígért büntető adót is azoknak a vállalatoknak, amelyek külföldre szervezik ki a munkát. A mágnás szándéka, hogy ő legyen
a legnagyobb munkahelyteremtő, akit Isten valaha teremtett.
Az Egyesült Államok jelenleg is rengeteg árut termel, ezt viszont képes 7,3 millióval kevesebb gyári munkással is előállítani, mint 1979-ben. Robotok már a ’60-as években is végeztek munkát gyárakban: festettek, hegesztettek, vágtak. Most, a mesterséges intelligencia, a különböző alkalmazások és 3D nyomtatás korában már nemcsak a kétkezi dolgozók pozíciója kerül veszélybe, hanem a fehérgallérosoké is.
Hicks – aki évek óta ismeri Indiana kormányzóját, Mike Pence-t, Trump leendő alelnökét – szerint a Ford és a légkondicionáló berendezéseket gyártó Carrier cég legutóbbi közleményei is mind a politikai színjáték részei.
Ezeknek az amerikai cégeknek a belső átalakulása azon múlik, hogy a várható adócsökkentés és a Trump-időszakban bekövetkező, az előírásokat érintő változások hogyan érinti őket. Azon matekoznak, hogy a Mexikóból Amerikába visszairányított, tervezett befektetéseiket inkább robotokba, vagy bérekbe invesztálják.
A gépesítés trendjéből adódik, hogy jónéhány, alacsonyan képzett munkaerőt kívánó állás már meg is szűnt.
Az amerikai termelés hozama 250%-kal nőtt 1980-tól 2015-ig, viszont az ezt előállító emberi munkaerő majdnem a felével csökkent (40%) ugyanezen idő alatt, legalábbis a washingtoni Brookings Intézet kimutatása szerint.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
