Lélek
A japánok spirituális állattartók, gondoltad volna?
Egy ázsiai tanulmány kimutatta, mi mindenen múlhat a gazdi kötődése.
Egy friss dolgozat ismét sikeresen világít rá arra, hogy az érzelmi kötődés foka nagyban függ attól, mennyire nyilvánítjuk ki az érzéseinket. Az érzelmek olyan ajándékok a felmenőinktől, melyek a legtöbb kultúrában segítik a társas kötelékek erősödését. És ezek az érzések ugyanúgy megjelentek az állatainknál is, sőt: fejlődésnek is indultak, hogy egyre jobban biztosítsák az egyedek közti kötődést.
Az érzelmek meggyorsítanak, illetve szabályoznak is egy sor közösségi eseményt, melyek közt a barátok közti versengés és összecsapás is ott van. Illetve azt is lehetővé teszik, hogy az állatok az adott helyzethez alkalmazkodva megvédjék magukat, és rugalmasan élhessenek a különböző viselkedésmintákkal.
A ragasztó fő funkciója az, hogy a darabokat összetapassza, így a megosztott érzések is kötőanyagként tudnak működni az élőlények közt. Bingtao Su és csapata írt is erről egy friss tanulmányt, melybe a japán gazdik és kedvenceik közti kapcsolat intenzitását vették górcső alá. Az ifjú szociológus hölgy a PBS-skálát vette alapul, mellyel a háziállatok kötődése mérhető.
546 kérdőív elemzése – melyből 50,5 százalék férfi, és 49,5 nő volt a válaszadó – után az alábbi eredmény rajzolódott ki. Hat fő érzést tudtak elkülöníteni, melyet a gazdikból a négylábú barátaik váltanak ki: düh, öröm, szomorúság, undor, félelem és ámulat; illetve a másodlagos viszonyulások ezek volnának: szégyen, féltékenység, csalódottság és szánalom. A mérés értékeinél vegyük mindehhez hozzá azt, hogy a szigetországban az érzelmi kötődésre kulturálisan hogyan tekintenek.
A legtöbben persze a legfontosabbnak az örömöt tartották (96,2 százalék), mely után az ámulat (85,9) jött. Dühöt 80,6 százalék érzett, félelmet pedig 75,7. A szomorúság 61,9 százalékukra volt jellemző, míg az undor értéke 57,7 lett. Eztán jöttek a másodlagos érzések: 73,1 százalék szánalommal illette az állatkáját, és féltékenységet is elég sokan tapasztaltak (56,2) a kedvenccel való viszonyban.
Az öröm és szomorúság nagyobb kilengéseit inkább a kutyások élik meg, a macskásokhoz viszonyítva. Illetve ha a nemi eloszlást is vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a nők reakciói jóval hevesebbek.
A kutyatulajdonosok mérhetően erősebben kötődnek kedvencükhöz, mint a macskások a cicáikhoz, viszont az utóbbiaknál a jobban szeretett macskák több örömet is okoznak.
Macskás? Kutyás?
Kiderült a vizsgálat során azt is, hogy mennyire meghatározó a nem és a kulturális háttér abban, hogy hogyan kapcsolódnak a gazdik a négylábú társukhoz.
Bingtao Su egy kínai tanulmányát is elővették, melyből jól látszik az állatok eltérő megítélése:
A japán és kínai kultúrában a szánalom érzése a jóindulatot tükrözi, mely a konfucianizmus öt alapelvének egyike. A kutyákat és macskákat érző lényeknek tekintik, akik képesek baj esetén együttérzésre. Így a keletiek sokkal emberszerűbbnek tartják az állatok érzéseit, mint a nyugatiak.
A tanulmány mindenesetre elismeri, hogy eredményeik közel járnak az európai országokban készült mérések értékeihez, azaz a japán gazdik hasonlóan erősen kötődnek kedvenceikhez. Viszont a kínaiakról ugyanez már nem mondható el, ott az állatok jóléte nem annyira fontos tényező.
Nyitottság
Nehéz elhinni, de még az ideológiák is lecsapódhatnak a házi kedvencünkkel való viszonyunkban. A felkelő Nap országában például jóval nyitottabbak más kultúrákra, mint például Kínában:
A japánok nagyra értékelik a nyugati világ vívmányait: az emberi jogokat, a szabadságot, és ezzel párhuzamosan megélik a hagyományos konfucianizmus, illetve a buddhizmus elveit is. Alázatos viselkedéssel teremtenek harmóniát az általuk tisztelt eszmék között.
Számukra nagyon fontos a kollektivizmus és a sintoizmus értékrendje is. Az ősi japán hitvilág része, hogy
az élőlények kölcsönösen gondoskodjanak egymásról, és együttérző kapcsolat álljon fenn az állatok és az emberek között.
Erre rímel Konfuciusz tanítása is, aki az élőlények szimbiózisát hirdeti, a buddhizmus pedig még azt is hozzáteszi, hogy az érző állatok lelke a halállal sem szűnik meg.
A modern japánok számára a kutya és a macska is egyformán fontos: spirituális szempontból is.
Empátiából hidat
A Psychology Today szerint a jövőbeni, háziállatokkal foglalkozó tanulmányoknak érdemes volna a kulturális összehasonlítások mentén tovább haladniuk, illetve a gazdák neme szerinti eltérések is izgalmas területeket tárhatnak még fel. Minden, ami kiderül, abban segíthet, hogy egy empátia-híd létesüljön, melyből már nem csak a házi kedvencek profitálhatnak. Egyértelmű, hogy az állatok esetében érző és érzékeny lényekről van szó, akik egymással is tudnak kötelékeket kialakítani.
Az elsődleges és másodlagos érzések képesek különböző fajokat összekovácsolni, így a kutya-macska barátság szófordulat is új értelemmel telhet meg.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
