Autó
Ilyenek voltak a magyar törpeautók!
Gitta, Tisza és Puli. Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...
Az első világháború előtt több magyar autómárka is létezett. Ezek egyike a híres győri Rába gyárban készült, kezdetben háromkerekű postaautók alvázán. Még mindig az első világháború előtt vagyunk, amikor rendelet mondja ki, hogy taxi nem lehet más, csakis magyar gyártmányú autó, így megszületnek az első háromszemélyes bérkocsik a Vagongyárban. Szintén ebben az időszakban – aradi központtal – megindult a Marta típusú személygépkocsik gyártása.
A világháborúk alaposan átrendezték a viszonyokat. A második világháború után a nagyipari gyártás lehetetlenné vált, hiszen KGST-rendeletek is kimondták: nem jöhet létre ipari volumenű autógyártás Magyarországon. Ezt a megkötést az 1950-es években a törpeautókkal és egy új járműkategóriával például a Balaton, az Úttörő és az Alba Regia igyekeztek megkerülni, melyekbe Pannónia motorkerékpárok motorját szerelték. Érdekes kísérletek születtek.
Ezt követően kísérleti és elektromos járművek tervezése és építése került előtérbe kerülőutas megoldásként. Nem most jön el tehát először az elektromos autók forradalma, ez hazánkban már az 1960-as évek egyik preferált iránya volt. A Villamosipari Kutatóintézet egyik csoportja kezdte el a fejlesztéseket különböző funkciójú autók létrehozására. Már akkor kimondott cél volt a károsanyag-kibocsátás csökkentése, és a rugalmas, felhasználási területekhez igazodó tervezés. Az ekkor született egyik prototípus a Tiny kisautó, mely a BNV-n is nagy sikert aratott.
A Tisza egészségügyi szférából érkező megrendelésre készült. Éppúgy elektromos meghajtású volt, mint a Tiny, és elsősorban kórházak területén, betegszállításra, a kórház épületei közötti gyorsabb közlekedésre tervezték használni. A későbbi évtizedekben például Robix, Sigma és Tecoplan márkanevek alatt is születtek tervek elektromos és városi kisautókra, ezek sem jutottak azonban túl a prototípus legyártásán.
Ezzel párhuzamosan sokan próbálkoztak “házi barkács” módszerekkel, és építettek egyedi példányokat. Egyéb szocialista autók alkatrészeiből is jöttek létre új járművek. Ezek természetesen a hobbi kategórián belül maradó érdekességekké váltak. Mint ahogyan a sorozatgyártásra tervezett, különleges formavilágú, hátulnézetből leginkább csónakra hasonlító kétszemélyes Gitta is prototípus maradt. Annak ellenére, hogy a BNV-n bemutatták és sorozatgyártását tervezték. Talán mondhatjuk, nem veszítettünk sokat a sorozatgyártás elmaradásával.
A rendszerváltás időszakának legnagyobb ígérete a Puli volt. 1989-ben ezt a kisautót nemzetközi pályára tervezték állítani, országos kampánnyal vezették be az új márkát. Gyártója, a Hódgép, mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozott, külföldi megkeresésre kezdték megépíteni az exportra szánt kisautót. A karosszéria műanyagból készült, a városi kisautót kezdetben dízelmotor hajtotta, de ezzel problémák adódtak, így olasz gyártmányú benzines verzióra váltottak. Ennek az autónak elkezdődött a sorozatgyártása, de a várt kirobbanó siker elmaradt: néhány tucatot értékesítettek külföldön. Elektromos változattal is próbálkoztak, már az 1990-es években, ám a dizájnhoz és minőséghez képest magas ár a hazai értékesítést megfojtotta. Végül a márka szép csendben kimúlt.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
