Hatalmas vulkánkitöréssel ért fel a tavalyi ausztrál bozóttűz

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozás folyamatára az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo és az NCAR kutatói számszerűsítették a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az

ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását

a koronavírus-járvány idején. Kiderült: a koronavírus-világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára, amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re. Ezzel szemben a bozóttüzek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, hogy néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal hűtötte le a Földet.
„Egyáltalán

nem a Covid-19 volt a klímaváltozás fő mozgatója,

hanem az Ausztráliában tomboló bozóttüzek” – idézte a Fasullót a The Guardian. A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány leírta, milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő-és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére. A hatalmas tüzek annyi ként és más füstrészecskét bocsátanak a légkörbe, hogy képesek szétzilálni az időjárási rendszert. A trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják. Hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre is.
“Kutatásunk megmutatta, hogy

a regionális bozóttüzek hatása a globális klímára jelentős

lehet. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén” – magyarázta Fasullo.