Szabó F Ferenc
által írt cikkek

Görögországban mától később kezdődik a kijárási tilalom, de csak ott, ahol nem súlyosabbak a Covid-miatti állapotok. Közben újabb régiók kerültek át a komolyabb fertőzöttségi kategóriába.

Az egyszeri utazó úgy indul neki a harmadik Covid hullám utáni szezonnak, hogy biztos ez most egy olyan szezon lesz, amikor alig kell költeni, hogy pazarul érezzem magam, a nem annyira egyszerű görög pedig- aki az idegenforgalomból él - úgy indul neki, hogy ki tudja, meddig tart ez a szezon, aztán az árakat is így alakítja. 

Kimegyünk, felülünk, elrepülünk - volt eddig a megszokott forgatókönyv, ha az ember megindult volna nyaralni. Most, hogy a pandemia picit lazított, a sorrend maradt hasonló, ellenben sok olyan nem várt mozzanat társul a fentiekhez, ami miatt a régóta várt nyaralás simán átmehet embert próbáló tortúrába.

Májustól ismét 15 nap a kötelező karantén azoknak, akik Thaiföldre utaznának, és a központi kormányzati szabályok mellett nem árt tisztában lenni a tartományiakkal is, mert nem ritkán csúnya meglepetésekbe futhat bele az ember. Surat Thaniban - ahova a Koh Samui és Koh Phangan is tartozik - május 4-től él az a szabály, ami alapján két év börtönre számíthat az, aki otthonában alkoholt fogyaszt, kettőnél több ember társaságában.

Szírosz szigetén, ahogy az ország többi részén is, a pénteki nap volt az utolsó, hogy mindenki meglépje azt, amit még három hét szinte teljes zárlat előtt szükségesnek lát meglépni. A görögök kicsit kapkodósan, de távolról sem drámain kezelik a helyzetet. Helyszíni szubjektív riport.

Mit tehet az, aki télből nyárba menekülne, aki úgy utazna, hogy közben dolgozna? Megnéztük, mire számíthatnak a digitális nomádok, és a szokásosnál kicsit többet bevállalók. Röviden: arra semmiképpen sem, amire eddig. Sőt.

Változik-e az ember tudatállapota, ha egy szigeten egy átlagos hosszúságú nyaralásnál több időt tölt el? Lassul-e az idő, és ugyanúgy látjuk-e a történéseket, mint ahogy azokat otthon megszoktuk? Kísérletünk helyszínéül egy görög szigetet választottunk.

Digitális nomádnak lenni alapvetően jó dolog. Utazik az ember, ha megtetszik számára egy hely, nagyjából elég, ha talál magának egy jó munkaállomást, és már dolgozhat is. Sokan Délkelet-Ázsia valamelyik szigetére voksolnak, de mi megnéztük, mi a helyzet, ha az ember COVID-időkben Európán belül, de egy napsütötte görög szigeten próbál nomádkodni.

Odavetett félmondatként találkozhat az ember azzal, hogy a Küklád szigetvilág közül némelyik tud bizony olykor szeles is lenni. A Pannon-medencében szocializálódott egyed erre mit tesz? Bölcsen megvonja gondolatban a vállát, hogy oké, erre is előfordul az ilyen, sőt, még olyanabb is, aztán mégsem tesszük szóvá.

Négy lépés távolságból és erősen hessegetve mondja a nakszoszi kórház biztonsági őre, hogy maradjak az udvar közepén. A maszk miatt nehezen érteni a göröggel vegyített angol szavakat, de annyi lejön, a Covid-gyanú miatt a kórházba nem lehet belépni, az udvar közepén van egy árválkodó konténer, ott már állnak páran, ott kell várni majd a doktorra, aki eldönti, mi legyen az emberrel a tünetek alapján.