Tudomány
Kaliforniai régészek minden eddiginél régebbi szerszámleleteket találtak
Szerintük akár már 130 ezer éve is lakott lehetett Észak-Amerika.
Olyan ősi maradványokra bukkantak San Diego környékén, amelyek azt támasztják alá, hogy az ember 130 ezer évvel ezelőtt is jelen volt már Amerika északi tájain – jóval korábban, mint ahogyan ezt a tudósok eddig vélték. A most előkerült masztodoncsontok és fogak egyértelműen ősemberek kezeinek nyomait viselik, és kezdetleges szerszámokként szolgálhattak. Ezek a csonttöredékek, kőkalapácsok és üllők képviselhetik a legrégebbről származó archeológiai leleteket – állítja a Nature magazinban szerdán megjelent tanulmány, melyet a Mashable szemléz.
Az ember ezen a területen való megjelenésének széles körben elfogadott, eddig legrégebbi dátumát mindössze 15 ezer évre tették – ezért ha a mostani leletekről kiderül, hogy hitelesek, akkor legalább egy tizedesjeggyel kitolhatjuk ezt az időpontot.
Thomas Deméré, a San Diegoi Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint
Ennyire rendkívüli állításokat csakis rendkívüli leletekkel lehet igazolni. Szerintünk a Cerutti Mastodon ásatási terület tartalmazza is a kellő bizonyítékokat.
Külső szakértők persze kötik az ebet a karóhoz, miszerint nem lehetnek ennyire idősek a frissen talált leletek, vagy a csontokon található nyomok sem biztos, hogy emberi behatásból erednek. Donald Grayson, a Washingtoni Egyetem régésze szerint a tanulmány nem szentel elég figyelmet a csontokon található jelek kialakulásának, és további lehetséges magyarázatokat nem ad.
John McNabb, a brit Southamptomi Egyetem szakértője pedig úgy látja, hogy ez a fordulat egy sereg új kérdést is felvet. Például hogy az akkori emberek hogyan jutottak el a kontinensre.
Erella Hovers, a jeruzsálemi Zsidó Egyetem régésze pedig egyetért az új tanulmányban foglaltakkal: szerinte érkezhettek az ősök hamarabb is, mint ahogyan ezt eddig gondolták.
Az új tanulmányra jellemző, hogy alapos kutatás előzte meg, és a prezentációja is precíz. Még pár részlet azért hiányzik belőle.
Például a szerzők nem tudják azt, hogy melyik korai törzs műve lehet ez a csontmegmunkálás, ugyanis emberi maradványok mindez idáig nem kerültek elő. És az sem egyértelmű, hogy az ősök hogyan jutottak el Kaliforniába: a Bering-szoros felől, gyalog közelítettek, vagy hajón, Ázsia irányából.
Deméré és kollegái számítottak éles bírálatokra, de a két évtizede folyó munka eredményeit szerintük sikeresen meg tudják védeni.
Egy útfelújítás során, még 1992-ben kerültek elő csontok és kőszerszámok, melyet egy komolyabb feltárás követett. A bő százezer éve érintetlen talajt sem geológiai, sem emberi behatás nem érte, egészen idáig. Ez a szakasz közel esik egy kanyargó folyóhoz, amelyből rengeteg jégkorszaki állat – tevék, lovak és szarvasok – teteme került elő.
A masztodon borda és combcsont törésvonalai arra utalnak, hogy frissen keletkezhettek. Nem egy teherautó hajtott át rajtuk pár ezer évvel később. Más csontokat és fogakat megzúztak valamilyen kemény tárggyal, egyértelműen emberi tevékenység eredményeként. Hogy feltevésüket igazolják, a kutatók elefánt csontokat ütöttek szét kőkalapácsokkal.
CMS Bone Breakage Experiment
Caption: Dr. Steve Holen, director of research at the Center for American Paleolithic Research, and Adam Thomas, an undergraduate student of Steve’s, experimenting on how bones break under percussion using stones as hammers and anvils. The bone used for the experiment is a leg bone of a recently deceased modern elephant (died of natural causes), a mastodon relative.
Az őseink feltörték a csontot, és a velőt vélhetően elfogyasztották. Az afrikai ősemberek ezt már másfél millió éve is csinálták. Ahogyan kirajzottak, magukkal vitték a technológiát.
James Paces, a tanulmány társszerzője uránium-tóriumos időmeghatározást végzett el, és ő állapította meg azt, hogy 130 ezer év körüliek lehetnek az adott leletek (plusz-mínusz 9400 év). A csontok állapota miatt a radiokarbonos vizsgálat kudarcot vallott.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
