Mi történne az internettel egy erősebb napkitörés után?

A kutatók már évtizedek óta jól tudják, hogy egy-egy erősebb napkitörés milyen súlyos károkat tud okozni az elektromos hálózatokban, amely miatt az emberiség jelentős része maradhat rövid, de akár hosszú időre is áramszolgáltatás nélkül. Egy globális áramkimaradás már önmagában is óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna – amiről már írtunk korábban egy kivesézős cikket -, azt viszont még nem vizsgálták, hogy milyen hatása lenne egy ilyen eseménynek az internetes hálózatra.

A SIGCOMM 2021 adatkommunikációs konferencián csütörtökön Sangeetha Abdu Jyothi, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársa tartott egy előadást, melyben nagyjából felvázolta, hogy mi történne egy erősebb napkitörés esetén az internetes infrastruktúrával. Jó hír, hogy sok mással ellentétben hatalmas kárveszély nem fenyegetné az internetet, viszont az áramellátással ellentétben sokkal tovább kitartana a kiesés.Abdu Jyothi szerint az optikai szálakra nem kifejezetten lenne hatással egy geomágnesesen indukált áramlás, sőt, a rövidebb szakaszokat rendszeresen szokták földelni is. A hosszabb, kontinenseket összekötő kábelszakaszok viszont mindenképpen hibásodnának, melyek az összeköttetések nagymértékű megszűnését okozná – még akkor is, ha a helyi infrastruktúra érintetlenül maradna.

Ez azért lenne így, mert az ilyen hosszú optikai kábeleket – típustól függően – 50-150 méterenként ismétlőkkel, “jelerősítőkkel” látják el. Erre azért van szükség, hogy a nagy távolságokat megtevő adat viszonylagos veszteség nélkül érhessen célba, sok száz, sok ezer kilométerrel arrébb is.

Jyothi kutatása rámutat, hogy ugyan az optikai kábelek jól tudnak ellenállni a geomágneses viharok hatásainak, az erősítők már kevésbé, így ha sok meghibásodik belőle, akkor az egész tenger alatti szakasz működésképtelenné válna.

“Jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő modellek arról, hogy mindez hogyan játszódhat le” – mondja Abdu Jyothi. “Több ismeretünk van arról, hogy ezek a viharok hogyan hatnának az energiarendszerekre, de ezek mindegyike a szárazföldön található. Az óceánban még nehezebb megjósolni.”

A kutató ezzel arra is utal, hogy a tenger alatti kábeleket csak több száz vagy ezer kilométeres távolságban földelik, sőt, tengerfenék összetétele is változó lehet, ami egyes földelési pontokat hatékonyabbá tehet másoknál. Mindezek tetejébe egy nagyobb napvihar olyan Föld körül keringő berendezéseket is kiiktathat, amelyek a műholdas internet és a globális helymeghatározásért is felelnek.

A globális internetet az ellenálló képességre építették. Ha egy útvonal nem érhető el, a forgalom más útvonalakon átirányul, ami napvihar esetén is fenntarthatja a kapcsolatot, még csökkentett sebességgel is. De ha ezek a létfontosságú artériák eléggé károsodnak, az destabilizálni kezdi a hálózatot. Itt a kutató azt is megjegyzi, hogy az Ázsiai régió sokkal kevésbé lenne veszélyeztetett a világ többi részéhez képest, mivel abban a régióban szerteágazó csomópontok találhatóak, melyek többfelé is ágaznak, illetve rövidebb szakaszokra is vannak bontva.

Thomas Overbye, a Texas A&M Egyetem Smart Grid Centerének igazgatója szerint a hálózatüzemeltetők az elmúlt 10 évben némi előrelépést értek el a kockázat csökkentésében. Hangsúlyozza azonban, hogy mivel a geomágneses zavarok olyan ritkák és viszonylag kevéssé tanulmányozottak, egyre inkább más veszélyek, például szélsőséges időjárási események vagy kibertámadások jelentenek prioritást.

“A probléma egy része az, hogy egyszerűen nincs sok tapasztalatunk a viharokkal kapcsolatban” – mondja Overbye. “Vannak, akik szerint egy geomágneses zavar katasztrofális forgatókönyv lenne, és vannak, akik szerint kevésbé lenne jelentős esemény. Én valahogy középen állok. Úgy gondolom, hogy ez olyasmi, amire mi, mint iparág, mindenképpen fel akarunk készülni, és a kockázatot felmérő eszközök kifejlesztésén dolgozom. De ugyanakkor sok más dolog is történik az iparágban, ami szintén fontos.”

Abdu Jyothi hangsúlyozza, hogy tanulmánya csak a kezdete annak a sokkal kiterjedtebb interdiszciplináris kutatásnak és modellezésnek, amelyet el kell végezni a fenyegetés mértékének teljes megértéséhez. Bár a súlyos napviharok rendkívül ritkák, a tét veszélyesen nagy. Egy ilyen mértékű, hosszan tartó globális kapcsolatkimaradás a Földön szinte minden iparágra és emberre hatással lenne.

Forrás: Leet.hu