Tudomány
Lehet, hogy 2050-re már rovarburgert kérünk extra krumplival?
A helyzet az, hogy egyre csak növekszik a népesség, és ha ez így folytatódik, akkor 2050-re már 9 milliárdan leszünk. Ez pedig azt jelenti, hogy közel kétszer annyi élelmiszert kell majd előállítani, mint most. Figyelembe véve, hogy majdnem egymilliárd ember éhezik, ideje, elgondolkozni az alternatívákon, és megpróbálni visszafogni a pazarlást, és hatékonyabbá tenni az élelmiszerek előállítását. Mi lenne tehát a megoldás? Hát a rovarok!
Ha a nyugati társadalom elkezdene rovarokon élni, a világ sok problémája egy éjszaka alatt megoldódhatna.
Franciaországban a csiga delikát ételnek számít. Mexikóban sokszor találhatunk az étlapon csípős szöcskét. Mégis, a nyugati ember számára általában ez csak egy bizarr étkezési szokás, és egyáltalán nem elterjedt a hétköznapokban.
Lehet, hogy te húzod a szádat a gondolatra, de az entomofágia, azaz a rovarevés sok helyen már évezredek óta bevett szokás. Körübelül kétmilliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat az étrendje részeként – ugyanis több mint 1900 faj fogyasztható. Leginkább a hernyók, méhek, darazsak és a hangyák fogyasztása terjedt el.

Brr… Jó ötlet ez?
Bizony, egy fenntarthatóbb élelmiszer forrás lenne, ha átállnánk a rovarevésre, ráadásul a rovarok tenyésztésével munkahelyeket teremthetnénk, és jövedelmet biztosíthatnánk a szegényebb területeken élők számára. Tenyésztésük nem igényel különösebb szakértelmet, és felszerelést: előállításuk, összegyűjtésük és értékesítésük is egy újabb munkalehetőség.
Fehérjeturmix és vitaminbomba
Lehet, hogy első látásra nem tűnik jó ötletnek, de a rovarfogyasztás nagyon is egészséges: magas a zsír, fehérje, vitamin és ásványi anyag tartalmuk, hasonlóan a halakhoz és a különböző húsokhoz. Összehasonlításképpen: egy kiló házitücsök 205 gramm fehérjét tartalmaz, míg egy kiló marhahús 256 grammot. Meglepően gazdag fehérjeforrás egy Venezuelában élő termesz faj: 64%-a fehérje, és állítólag olyan íze van mint a mentának. Mi még nem kóstoltuk, de szívesen kipróbálnánk. Na jó, talán akkor, ha nem tudjuk, hogy mit is eszünk éppen.
Még egy plusz pont, hogy a rovarok nem szűkölködnek az esszenciális aminosavakban és az omega-3 zsírsavakban sem: egy lisztbogárban akkora mennyiség található, mint egyes halakban, ami viszont több, mint ami a marha, vagy sertéshúsban van.
Nem is gondolnánk, de 100 gramm mopane hernyó gazdagabb vas forrás, mint ugyanennyi marhahús: a hernyóban 31 milligramm, a marhában pedig csak 6 milligramm található.
Szóval, ha igazán utánajárunk, még egészségesebben is táplálkozhatunk, mint ha húst fogyasztanánk.

Zöldebb módszer
Rovarokat fogyasztani környezetkímélő: mivel hidegvérűek, ezért kevesebb energiát igényel, hogy fenntartsák a belső hőmérsékletüket – ellentétben például a szarvasmarhákkal. Vegyük a tücsköket: ahhoz, hogy 1 kg húst létrehozzanak, 2kg élelmet kell elfogyasztaniuk, míg a szarvasmarhának 8 kg takarmányt kell megennie ugyanekkora mennyiség létrehozásához. Ráadásul egy rovart 80 százalékban fel lehet használni, míg egy szarvasmarhát csak 40 százalékban – a többi részével nem lehet mit kezdeni.
Innen csak egy lépés átgondolni, hogy a kevesebb takarmány kevesebb vizet igényel, és nem kell annyi növényvédőszert sem alkalmazni. Sőt, a rovarokat állati takarmányként is fel lehetne használni a különböző halak helyett.
Töredékét termelik az olyan üvegházhatású gázoknak, mint az ammónia és a metán. Jártál már egy szarvasmarha-telep közelében? Senkinek se kívánjuk azt az élményt. A felszabaduló gázok nem csak szörnyen büdösek, de rettentő károsak is. A rovarok élettartama sokkal rövidebb, így könnyebb akár kisebb területen nagy mennyiségben tenyésztésük, és szaporításuk.
Lehet, hogy elsőre idegenkedünk a rovarfogyasztástól, de érdemes elkezdeni barátkozni a gondolattal: a fenntartható feljődés érdekében tett lépések közül az egyik az étkezési szokásaink felülbírálata. Kezdjük a mexikói mezcalban úszó kukaccal. Ti kóstoltatok már valamilyen rovart?
Borítókép: Getty Images / Sean Gallup
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.