Zene

Klasszikus zenével küzd a Meki a részegek ellen

  • Szerző:nuus
  • 2017.07.13 | 12:13

A gyakorlott vén rókák is elismerik, a legkeményebb meló a 0-24-es gyorséttermek éjszakai műszakja. Főleg, ha bulihely van a közelben, vagy a vendéglátóegység egy vonulási útvonalon található: az ég irgalmazzon a részegeket elviselni és kiszolgálni kénytelen alkalmazottaknak.

Forrás: pixabay.com/Skitterphoto CC0

Több külföldi McDonald’s étterem is új, szofisztikált módszerrel vette fel a harcot a részegekkel szemben. Amint egy kapatos társaság belép az ajtón, klasszikus zenével kedveskednek a bulizóknak. Az éjszakai, mámoros hangulatok felejthetetlen velejárója a zsíros-cukros-sós gyorséttermi kaják fogyasztása, amit persze a vendéglátóhelyek is igyekszenek meglovagolni.

S bár komoly célközönsége van az éjszakai menüknek, általában hangosabbak, problémásabbak és végső soron koszosabbak, mint a napközbeni vendégek. Több McDonald’s szerte a világban azonban nagyon kifinomult módszerekkel igyekszik csillapítani a kedélyeket és megvédeni a berendezést. A zenepszichológiai kutatásokat követve komolyzenével szerelik le a bulizó fiatalokat.

Skót és angol mintákat követve legutóbb ausztrál gyorséttermek döntöttek úgy, hogy Bach-hoz, Mozarthoz és Beethovenhez nyúlnak. A jó példa adott: az egyik glasgow-i étterem 14 hónap alatt 200 rendőrségi bejelentést tett, ezért az étteremvezető most klasszikus zenével próbálja hűteni a kedélyeket. A zenelistán szimfonikus zenekarok számain túl zongoradarabok is vannak, s bár ez a módszer egyelőre nem képezi részét a vállalati protokollnak, a tapasztalatok szerint mielőbb be kellene vezetni.

Az éttermek nem vaktában próbálkoznak. Több kutatás is alátámasztja már, hogy például Mozart zenéje jelentős nyugtató hatással van az agyra. Egy kísérletben részt vevő emberekkel húsz percen át hallgattattak Mozart hegedűversenyt, ami mérhető változást eredményezett a szervezetükben. Nemcsak a dopamin termelés fokozódott, de az idegrendszer is stimulálta a zene, ami hatással volt a tanulásra és a memóriára.

Volt olyan kísérlet, ami azt vizsgálta kifejezetten, hogy a műfajon belül mely zenék a hatékonyabbak. A “boldogabb” zeneművek, mint a Chanson du toreador a Carmenből, vagy Johann Strauss Kék Duna keringője hallgatása közben az agy érzelmekért felelős részén jelentős reakció zajlott le – az emberek pedig boldogabbal lettek tőle.

De többen bebizonyították a zene nyugtató hatását is. 2004-ben San Diegoban kifejezetten a résztvevők vérnyomására fókuszáltak, miközben pop, jazz és klasszikus zenét játszottak le. A műfajok közül egyedül a klasszikus zene volt az, ami mérhetően csillapította a vérnyomást és a szívverést, jótékony hatással volt a szívműködésre, így nemcsak műtétek mellé, de szívbetegek számára is ajánlották a zenehallgatást.

A klasszikus zene jótékony hatásai régóta ismertek voltak a pszichológusok előtt, ahogy az is, hogy az agy azon örömközpontját stimulálja, mint a szex vagy a drogok. A legnagyobb kísérlet azonban most zajlik: vajon hány szimfónia kell négy csontra elázott tini elandalítására?

Forrás: pixabay.com/Skitterphoto CC0


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Színház
Kirúgják Udvaros Dorottyát?
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 09.
Tech
Már fizetni kell a Google Chromért is
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 23.