Zene
Trailerek miatt lesznek depressziósak a régi slágerek
A nemrég megjelent Homeland-trailernek egy elég jó Phil Collins feldolgozással sikerült megteremtenie a megfelelő hangulatot az új évadhoz, de nem csak ennek a sorozatnak a készítői nyúlnak mostanában ehhez az eszközhöz. Az elmúlt pár évben mintha a film-, sorozat és játékkészítők nem bíznának az új dalokban. Inkább már bevált régi slágerek új feldolgozásaiért lelkesednek. De csak ha lassú és szomorú.
A Homeland-trailer után meg is találtuk az Uproxx cikkét a témában, ők a „slowed down melodramatic cover of a classic song” címkével határozták meg a felhasznált dalokat. Lelassított, drámai feldolgozások persze nem csak mostanában készülnek, ha csak egyet említhetnénk, akkor biztos az Imagine-feldolgozása lenne az A Perfect Circle-től, akik zseniálisan gyúrták át Lennon dalát. Trailer alatt mi még nem hallottuk, de ha marad ez a trend, még az is lehet, hogy fogjuk:
Lelassított, drámai feldolgozások
Az Uproxx cikke a Mad Worldben találta meg a trend alfáját, bár Gary Jules feldolgozása, amit a Donnie Darkoban hallhattunk, hangulatában azért nem tér el annyira a Tears for Fears eredetijétől. De ha az angol zenekar szerzeménye az alfa, akkor egy másik művük jelenleg az omega, hiszen Lorde átiratában az Everybody Wants to Rule the World egy rakás trailerben feltűnt mostanában. Rajongó pakolják Trónok harca videók alá, fent volt az Éhezők viadala soundtracken, és Az ismeretlen Drakula trailere alatt is ez szólt. Vagy éppen az Assassin’s Creed Unity megjelenési videója alatt:
A Szürke 50 árnyalata sem akart hibázni, Beyoncétól a Crazy in Love feldolgozása került a dal alá, itt egy remix-szel oldották meg a dolgot, de óriási lett a különbség az eredeti és az új dal között:
2015-ben aztán már tényleg egymást érték az olyan trailerek, amiben valami régi nagy dal lelassított, depressziós újragondolása adta a hangulatot a képek alá. A The Mamas and Tha Papas California-himnuszából így lett Sia előadásában katasztrófafilm betétdal:
Lana del Rey-nek igazából meg sem kellett erőltetnie magát, csak saját stílusában újraénekelnie az eredeti Csipkerózsika rajzfilm egyik betétdalát, és máris megérkeztünk Demónához:
A Blackhat készítői talán érezték előre, hogy a filmjük nem lesz túl nagy durranást, úgyhogy a trailernél bevetették a nehéztüzérséget, alápakolták zenének az Antony and the Johnsons zseniális Knocin’ on Heaven’s Door feldolgozását. (Itt már nem is tudjuk, hogy melyik eredetit linkeljük, hiszen a legtöbben talán a Guns N’ Roses verziót ismerik, de amúgy ez egy Bob Dylan dal)
Akinek ennyi nem volt elég lelassított drámai feldolgozásból, az csekkolja az Uproxx listáját, van még benne egy pár gyöngyszem, és ahogy a Homeland trailer is mutatja, jönnek még ilyenek, valószínűleg emiatt a zenekaroknak is megjön a kedvük az újragondoláshoz. Nektek melyik a kedvenc depis feldolgozásotok?
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
