Életmód
Kapunyitási pánik: szorongva nő fel a magyar tininemzedék
A kapunyitási pánik egyre gyakoribb jelenség: azt a bizonytalan szorongást jelenti, amit a fiatalok a felnőtté válás küszöbén élnek át.
Az önálló életkezdés, a megfelelési kényszer és a közösségi média nyomása ma sok fiatal számára bénító bizonytalanságot jelent. A kapunyitási pániknak nevezett jelenségről beszélgettek szakértők és fiatalok a Nők Hangja Alapítvány klubestjén.
A Nők Hangja Alapítvány tavaly indította el klubest-sorozatát azzal a céllal, hogy olyan társadalmi kérdésekről indítson párbeszédet, amelyek különösen érintik a nőket és a fiatal generációkat. A beszélgetéseken meghívott szakértők, fiatalok és művészek több nézőpontból járják körül a mai kor kihívásait.
A legutóbbi alkalom címe „Kapunyitási pánik – a tanár és a diák szemével” volt. A beszélgetést Molnár Andrea, az alapítvány elnöke moderálta, a vendégek között pedig volt egy tanár, egy diák és egy fiatal dalszerző-előadó.
Generációs szorongás lett a felnőtté válás
A digitális korszakban felnövő generáció tagjai nap mint nap álomszerűvé filterezett életekkel találkoznak a közösségi médiában, és ehhez próbálják idomítani a sajátjukat is. A szervezők szerint ebből adódik a kapunyitási pánik, ami nem hiszti vagy divat, hanem valódi korjelenség.

Az állandó összehasonlítás, a „mindenki más előrébb tart” érzése, valamint a végtelen lehetőségek látszata sok fiatalnál döntésképtelenséget és önbizalomhiányt okoz – mondta el a Propellernek a Nők Hangja Alapítvány elnöke.
„Utólag visszagondolva nekem is, amikor ebben a korban voltam, voltak olyan dolgaim, amit ma kapunyitási pániknak hívunk, csak én nem tudtam még akkor, hogy ez a neve” – fogalmazott Molnár Andrea.
A középiskolások félnek a jövőtől
Takáts Tamás Henrik gimnáziumi tanár és egyetemi mentor szerint különösen a végzős középiskolások küzdenek nagy bizonytalansággal.
„Azt érzem a mostani tizenkettedikeseken, hogy annyi kilátástalanság és bizonytalanság van körülöttük, hogy olykor valósággal rettegnek tőle” – mondta lapunknak a Pasaréti Gimnázium oktatója.
A szakember úgy látja, a „Z” generáció tagjai – vagyis az 1995 és 2009 között születettek – egyszerre több életdöntéssel szembesülnek. A középiskolások számára a legnagyobb kérdés a továbbtanulás, míg az egyetemisták már inkább azon gondolkodnak, mennyit ér majd a diplomájuk, találnak-e munkát, és hogyan tudják megteremteni az önálló élet feltételeit.
A tanár szerint a fiataloknak sokat segíthetnek a pedagógusok, ha van a diákokban elég bizalom.
„A pedagógus tanácsa fontos lehet. A tanár szakember, aki, ha bizalmat kap, jelentős segítője lehet a kapunyitási pánikkal szembe néző fiatalnak” – hangsúlyozta.
A diákok keresik az útjukat
A beszélgetés másik vendége, Sárdi Kamilla végzős egyetemista saját tapasztalatairól beszélt. A Budapesti Metropolitan Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán tanuló hallgató szerint a mai fiatalok siettetik az életet, vágynak arra, hogy mielőbb megtapasztalhassák a világot.
„Amint leérettségiztem, anyagilag és érzelmileg is mindenkitől függetlenné akartam válni. Ehhez persze a tanulás helyett dolgozni kellett volna. Aztán rájöttem, hogy túl sokat vállalok, túl sokba kerül a céljaim megvalósítása” – idézte fel a diáklány.
Kamilla végül a szülei és tanárai tanácsára a továbbtanulás mellett döntött. Ma már úgy látja, hogy az egyetem nem kényszer, hanem lehetőség.
Dalokban beszél a szorongásról
A klubest vendége volt a fiatal dalszerző-előadó, Vass Geri is, aki saját generációja érzéseit zenében fogalmazza meg. Már tinédzserként egy teljes albumban dolgozta fel a felnőtté válás bizonytalanságát.
„Három éve jelent meg a Kapunyitási pánik című albumom, akkor voltam 18 éves. Az egésznek az a mondanivalója, hogy mennyire ijesztő a felnőtté válás” – magyarázta.
A zenész szerint a világ gyors változása sok fiatalban kelti azt az érzést, hogy semmire sem lehet igazán felkészülni.
A klubest szervezői szerint éppen ezért fontos, hogy a fiatalok ne maradjanak egyedül ezekkel az érzésekkel. A kapunyitási pánik ugyanis – ahogy a beszélgetés résztvevői hangsúlyozták – nem gyengeség, hanem egy egész generáció közös tapasztalata, amelyhez támogatásra, hiteles mintákra és valódi emberi kapcsolatokra van szükség.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
















