Életmód
Pünkösd: a keresztény hagyomány harmadik legnagyobb ünnepe
A karácsony és a húsvét ünnepe mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni a keresztény hagyomány harmadik legnagyobb ünnepéről, a pünkösdről. Pedig ez az ünnep nem csupán vallási esemény: spirituális mélységei, szimbolikája és a hozzá kapcsolódó néphagyományok révén izgalmas, sokrétű és női szempontból is különösen érdekes jelentéstartalommal bír.
Mit ünneplünk pünkösdkor?
Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napon következik, innen ered a neve is a görög „pentékoszté” (ötven) szóból. A keresztény tanítás szerint ezen a napon szállt le a Szentlélek az apostolokra, ami a közösség, az egyház születését is jelenti. Spirituálisan ez az ünnep a megújulás, a lélek megtisztulásának, az újjászületésnek az ideje – számol be a Ragazze.hu.
Zöldág, mátkálás, bodzatea
A pünkösdi időszakhoz több régi népszokás is társul. A zöldág-járás során friss ágakat tűztek a házakra, ajtókra, ablakokra – a termékenység szimbólumaként, de védelmező funkcióval is. Óvták vele a családot a betegségtől, rontástól, természeti károktól. A mátkatál vagy komatál küldése pedig a barátság megpecsételésének szép szokása volt: házilag készített süteménnyel, gyümölccsel, hímzett kendővel díszített tálcán küldték el az ajándékot, amit az elfogadó fél viszonozott.
A bodzatea és bodzaszörp is elengedhetetlen eleme volt a pünkösdi asztalnak – nemcsak az íze miatt, hanem gyógyító ereje révén is. A bodza virágát a néphit mindenféle nyavalyára hatékonynak tartotta, így a tavaszi megtisztulás, feltöltődés rituáléjának is része volt.
A cikk folytatásáért kattints a Ragazze.hu-ra!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
