A keto sötét oldala? Amit eddig kevesen mondtak el a ketogén diétáról

A ketogén diéta mellékhatásai különösen akkor válnak érdekessé, amikor nemcsak rövid távú tünetekről, hanem sejtszintű folyamatokról beszélünk. Egy amerikai egyetemi kutatócsoport eredményei szerint a nagyon magas zsírtartalmú, tartós keto étrend bizonyos esetekben felgyorsíthatja az öregedéssel összefüggő sejtkárosodást – legalábbis állatkísérletekben.

Ketogén diéta mellékhatásai férfiaknál és nőknél – nem ugyanaz a történet

Az egereken végzett vizsgálatok egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy a ketogén diéta mellékhatásai nem azonos módon jelentkeztek a két nemnél. A hím állatok szívében és veséjében rövid idő alatt megnőtt az úgynevezett szeneszcens sejtek száma. Ezek olyan „kiöregedett” sejtek, amelyek már nem osztódnak, viszont gyulladásos állapotot tartanak fenn a szervezetben.

A nőstényeknél ugyanez nem volt megfigyelhető. A kutatók szerint a különbség hátterében nagy valószínűséggel az ösztrogén áll, amely képes csökkenteni az oxidatív stresszt, vagyis azt a sejtkárosító folyamatot, amelyet a ketózis felerősíthet. Amikor az ösztrogénszint természetesen csökkent – például idősebb nőstényeknél –, a védelem is gyengült.

Ketogén diéta mellékhatásai és az oxidatív stressz szerepe

A ketogén étrend lényege, hogy a szervezet fő energiaforrása a glükóz helyett a zsír legyen. Ez hatékony anyagcsere-átállást jelent, ugyanakkor fokozott oxidatív terheléssel járhat. A kutatásban a hím egereknél megnőtt a sejtkárosodás, a gyulladásos markerek szintje, és romlott a szövetek állapota.

Érdekes módon antioxidánsok – például C-vitamin, alfa-liponsav vagy N-acetilcisztein – alkalmazásával ezek a hatások részben visszafoghatók voltak. Ez arra utal, hogy a ketogén diéta mellékhatásai nem kizárólag az étrendből fakadnak, hanem abból is, hogyan képes a szervezet kezelni az extra anyagcsere-stresszt.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Fontos hangsúlyozni: az eredmények nem jelentik azt, hogy a ketogén diéta „rossz” vagy mindenki számára káros. Bizonyos betegségek – például gyógyszerrezisztens epilepszia – esetén továbbra is életmentő terápiás eszköz lehet. Ugyanakkor életmódszintű, hosszú távú alkalmazásnál érdemes óvatosnak lenni.

A tanulság inkább az, hogy a ketogén diéta mellékhatásai egyénenként, nemenként és hormonális állapottól függően is eltérhetnek. Ha valaki nem orvosi okból választja ezt az étrendet, különösen fontos a rendszeres kontroll, a laborvizsgálat és annak átgondolása, valóban szükség van-e ilyen szélsőséges megoldásra.

Kiknél lehetnek hangsúlyosabbak a ketogén diéta mellékhatásai?

A tapasztalatok és a kutatások alapján a ketogén diéta mellékhatásai leginkább azoknál jelentkezhetnek erősebben, akik hosszú távon, kontroll nélkül követik az étrendet. A tartós szénhidrátmegvonás nemcsak az energiaháztartást alakítja át, hanem hatással van a hormonrendszerre, a bélflórára és a mikrotápanyag-ellátottságra is.

Gyakori panasz a kezdeti időszakban a fáradtság, fejfájás, szédülés, de hosszabb távon megjelenhet emelkedett koleszterinszint, veseterhelés vagy elektrolit-egyensúlyzavar is. Ezek nem törvényszerű következmények, de azt jelzik, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége véges, különösen akkor, ha az étrend egyoldalúvá válik.

Mikor érdemes megállni és újragondolni?

Figyelmeztető jel lehet a tartós kimerültség, a romló laboreredmények vagy az, ha a kezdeti pozitív hatások idővel eltűnnek. Ilyenkor nem kudarc a váltás, hanem tudatos döntés. Az anyagcsere nem versenypálya, hanem egy finoman hangolt rendszer, amely nem minden extrém terhelést tolerál egyformán.

A ketogén diéta mellékhatásai tehát nem ijesztgetésként, hanem iránytűként szolgálhatnak: arra emlékeztetnek, hogy nincs univerzális étrend. Ami az egyik embernél működik, a másiknál problémákat okozhat. A valódi cél nem a szélsőség, hanem az egyensúly megtalálása.

Via