Még mindig minden tízedik ember a dohányzásba hal bele

Csak 2015-ben 6,4 millióan vesztették életüket a cigarettázás következményeként. Ez a járványméretű szám azt jelzi, hogy még messze nem alkonyult be a bagózásnak. Ugyanebben az évben közel egymilliárd személy vallotta magát dohányosnak, annak ellenére, hogy számos ország átvette már a dohánytermékekre vonatkozó, szigorító intézkedéseket. De ahogyan a világ népessége növekszik, úgy tűnik, hogy a dohányzás is egyre elterjedtebb szokássá válik. Minden negyedik férfi füstöl, míg a nők közül minden huszadik gyújt rá rendszeresen. Megrövidítik az életüket, ugyanis a cigaretta a korai elhalálozás második legkomolyabb rizikófaktora, a magas vérnyomás után.

A vizsgált év 6,4 millió halálesetének a fele négy, nagy lélekszámú országban történt: Kína, India, Amerika és Oroszország területén.

A dohányzás korlátozása irányában tett intézkedések kifizetődőek voltak a Lancet orvosi magazinban közzétett tanulmány szerint.  A WHO 2005-ös egyezményét 180 ország ratifikálta, mely tartalmazza a nyilvános helyen való dohányzás tilalmát, a magas adókat és szabályozza a dohányipari termékek reklámozását is.

Az 1990-2015 közti időszakban a rágyújtások gyakorisága 35%-ról 25%-ra esett vissza, a férfiak esetében nyolc, míg a nőknél öt százalékkal. A jóléti államok és Latin-Amerika országai – elsősorban Brazília, ahol kemény tiltások léptek életbe – érték el a legjobb értékeket.

De az egyezmény életbe lépése óta rengeteg országban tapasztalható előrelépés, mutatja ki a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Intézetének friss tanulmánya. Bár még mindig jóval több férfi gyújt rá, mint nő, mégis, arányaiban többen tették le a cigit, mint a hölgyek, akiknél minimális volt a csökkenés.

A tanulmány szerzője, Dr Emmanuela Gakidou beszámolt arról, hogy 2015-ben 933 millió személy volt, aki naponta rágyújtott, és ez

rendkívül sokkoló adat.

A tanulmány egyébként erre a csoportra fókuszál:

Még nagyobb kárt okoz a cigaretta, ha azokat is beleszámolnánk, akik már leszoktak, vagy akik csak alkalmanként gyújtanak rá, illetve, ha ide sorolnánk a füst nélküli dohánytermékeket használókat. Az a szélesen elterjedt nézet, hogy a dohányzás elleni harc sikeres volt, de az adataink sajnos mást mutatnak. Megújult erővel kell ismét beleállnunk a küzdelembe, mert a 2015-ös év nagyobb veszteséget hozott, mint ahogyan azt eddig véltük. Új stratégiákra van szükség.

adta a Guardian tudtára a doktornő.

Igaz, hagyományosan kevesebb nő szív cigarettát, de mindkét nemet érinti a probléma. Például az oroszoknál az elmúlt 25 év alatt meredeken felfelé ívelni látszik a női dohányosok száma. Van olyan nyugat-európai ország, ahol minden harmadik nő füstölög.

A szigorítások elkötelezettje, Dr. Kelly Henning, a Bloomberg Philanthropiestől, aki a Bill és Melinda Gates Alapítványon keresztül vett részt ebben a tanulmányban, így foglalja össze a lényeget:

Ez a vizsgálat arra mutat rá, hogy még rengeteg teendő vár ránk. Jó hír, hogy a napi dohányosok száma csökkenőben van, de még rengeteg függő van így is. Kínának és Indonéziának sem hiányzik ennyi egészségügyi probléma, van elég gondjuk enélkül is. De a hatékony szabályozás életbevágóan fontos volna ezekben az országokban. Kínában évente több, mint egymillióan vesztik életüket a dohányzásból kifolyólag. Most kezdenek ráébredni, milyen sok férfi érintett: mintha egy fertőzés tombolna.”

A Nottinghami Egyetem professzora, John Britton hozzáfűzte:

Ezért az egész világot érintő egészségügyi katasztrófáért a felelősség a nemzetközi dohányipari cégeket illeti. Számukra az emberi élet nem igazán értékes.

A British American Tobacco a vizsgált évben 665 milliárd doboz cigarettát adott el, és 5,2 milliárd fontnyi profitra tett szert. A cigijárvány a jóléti államokból szivárog be a szegényebb országokba, ahol hamar fő szükségletté válik, és az ottani emberek szűkös forrásait megcsapolja. A halálos járvány addig fog terjedni, amíg a szabályozás fontosságát nem kezelik kellő súllyal.