Dudás Miki édesanyja benyugtatózva éli túl fia elvesztését

Megszólalt Dudás Miki édesanyja, Klári, torokszorító szavakkal emlékezett a tragikus sorsú fiára. Mint mondta, képtelen elfogadni, hogy gyermeke nincs többé. Úgy érzi, Miki bármelyik pillanatban beléphet az ajtón. Hogy mi okozhatta a fia halálát, az rejtély. De abban biztos, hogy nem tett kárt magában. Hiszen imádta az életet, gyermekeit és különösen szoros kapcsolat fűzte kislányához.

„Csak egy dologba tudok kapaszkodni, abba, hogy Miki az édesapjához ment – mondta megtört hangon a Borsnak a gyászoló édesanya. – Mindkét fiamat nagyon szeretem, de Mikivel mi szimbiózisban éltünk. Ez a hatalmas mackó volt az én menedékem, biztonságom.”

„Az, hogy ez a jóképű, életerős fiú elment, én ezt nem tudom feldolgozni. Most is csak nyugtatóval tudok létezni. Mindennap legalább egyszer beszéltünk és gyakran találkoztunk is…”

„Nem úgy, mint más gyerekek, hogy csak úgy odaköszönnek, ő odajött hozzám, és úgy ölelgetett, ahogy csak ő tudott. Beburkolt a hatalmas ölelésével, megpuszilgatott. Ő egy csupa szív, jólelkű gyermek volt már kiskorában is, aki imádott élni, nevetni!”

„Imádta a gyerekeit, kislányával, Mancival igazi apa-lánya szerelem volt köztük. Ő ment érte, értük mindennap az óvodába, bölcsibe, Mancika volt a mindene!” – mesélte Miki édesanyja.

Klára elmesélte azt is, amikor amikor hiába próbálták elérni Mikit. Eleinte nem aggódtak, ám amikor telefonja napokig ki volt kapcsolva, már a lakásához mentek. Ottvégül kiderült a tragédia.

„…oda mentem kocsival a lakásához, Ivett is ott volt. A szomszédok mondták, hogy a kutya ugatott. Kiabáltunk, rugdostuk az ajtót, kiáltottuk a nevét. De még mindig azt gondoltam, jó, nincs baj, csak elment sétálni imádott kutyájával, meg sem fordult a fejemben…”

„Ivett mondta, hogy másnap odamegy, benne volt a kulcsa, azért kellett zárszakértőt hívni. Amikor aztán hétfőn Ivett még mindig nem hívott, én hívtam, és akkor már nem kellett semmit mondania…”

”Nem hittem el, megszédültem, beütöttem a fejem… De ez sem érdekel, nem érdekel semmi, ha lenne egy olyan gyógyszer, amit ha beveszek, utánuk visz, akkor bevenném!”