Csend kell igazán a nyugalomhoz testünknek és lelkünknek?

Tulajdonképpen nem csoda, hogy a csend egyre nagyobb jelentőséggel bír a nyugalom, a kiegyensúlyozott életünk szempontjából.

Egyre zajosabb világunk összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, a szorongással és a depresszióval és a halláskárosodással is. Ám nem ez az egyetlen oka annak, hogy több csendre, nyugalomra van szükségünk az életünkben.

Aki zajos környezetben él, annak a számára átköltözni egy rendkívül csendesbe komoly élményt jelenthet. Hirtelen mindent elkezd hallani, amire azelőtt fel sem figyelt. Akad, aki hosszú évek óta először végre nem használ füldugót, ha csendre és nyugalomra vágyik.

Az ember füle fokozatosan elengedi a feszültséget – amiről azt sem tudta, hogy van.

A csend sokkal jobb értékekkel járt, mint bármelyik zene

A csend figyelemreméltó szerepére a Pavia Egyetem 2006-os, zenével foglalkozó tanulmánya hívta fel váratlanul a figyelmet, amikor felfedte, hogy a test és az agy mennyire értékeli a csendet.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a különböző típusú zenék – a klasszikustól a technóig, a raggae-től a rapig – hogyan befolyásolják a stressz markereit, beleértve a vérnyomást, a pulzusszámot és a légzési gyakoriságot. Ellenőrző intézkedésként véletlenszerűen kétperces csendet is beiktattak a számok köz. Kiderült, hogy ennek a csendnek a hallgatása váltotta ki a legalacsonyabb értékeket.

„Ez a relaxációs hatás nagyobb volt, mint az ötperces csendes pihenés a vizsgálat megkezdése előtt”

– írták a kutatók.

Olvasd el ezt is: „Elérhetetlen csend” honol a világtól elzárt svájci szálloda körül

A csendben eltöltött idő – meditáción, imán keresztül vagy egyedül járva a vadonban – évezredek óta szerves részét képezi a spirituális és vallási gyakorlatoknak. Vagyis, ez az önfegyelemhez, a tudáshoz és az önmegvalósításhoz vezető út, valamint annak a módja, hogy közelebb kerüljünk az általunk választott istenhez vagy istenekhez.

„A tény, hogy a különböző kontinenseken és korszakokban központi elemként jelent meg, bizonyítja a csend fontosságát” – mondta Gordon Hempton, akusztikus ökológus, aki kampányol is a csendes helyek megőrzéséért.

Nem kellemes manapság a csend?

Napjainkban sokan negatívan értékelik a csendet. Unalmasnak, kényelmetlennek vagy akár szembetűnőnek találják – fogalmazott Sarah Anderson, aki könyvet jelentetett meg erről a témáról.

Előfordult, hogy ő maga sem tudta hirtelen, mit kezdjen a „kitöltetlen idővel”, mintha pazarló dolog lenne a csendben időt tölteni.

A mai zajos világban a csendet gyakran betöltendő ürességnek tekintik az emberek.

Gordon Hempton szerint a zaj az ipari forradalom óta a termelékenység és a haladás szinonimája, azonban a lárma közben a csend és nyugalom értékét valahogy elfelejtettük.

Pedig a csend nem valaminek a hiánya, hanem mindennek a jelenléte – hangsúlyozta Sarah Anderson.

Ha elmerülünk a csendben, nem kevesebbet fogunk érzékelni, hanem többet a világból: színeket, textúrákat, mozgásokat, mintákat – mintha érzékszerveinket is felturbózták volna.

A körülöttünk levő csend és nyugalom minket is csendesebbé tehet: lassabban mozgunk, kevesebbet beszélünk, halkabbá válunk.

„A decibelszint csökkentése a koponyámon kívül a belső zaj hangerejét is növelte. Végre hallom, ahogy gondolkodom”

– jegyezte meg Sarah Anderson.

A csend és a nyugalom segít tisztán látni és gondolkodni

A csend szerepe igencsak jelentős: a csendben és nyugalomban valósággal „kipakolhatjuk” az elménk tartalmát – gondolatokat, érzéseket, emlékeket és véleményeket -, s azokat tisztábban rendezhetjük.

Szemlélődőbbek leszünk és nem sietjük el a következtetéseket.

Gordon Hempton szerint ez nem meglepő.

„Csendes helyen az elme elcsendesedik, mert hajlamosak vagyunk azt visszhangozni, ahol vagyunk”

– mondta.

A csendet ténylegesen észlelni is lehet. Ahogy Ian Phillips, a filozófia és agytudomány professzora és a tanulmány társszerzője megjegyezte: „valóban hallunk csendet.”

S ha a csenddel járó tisztább látásmód és nyugalom nem lenne elég, arra is van bizonyíték, hogy a csendre való figyelés elősegítheti a neurogenezist – vagsis új agysejtek létrehozását – az agyunk hippocampus részében. Az egereken végzett kísérlet során ugyanis az új sejtek csak a csendes kezelésben részesült állatoknál váltak működő neuronokká.

Olvasd el ezt is: Van, ahol a beszéd is tilos – Csendes turizmus és elvonulás szerte Európában

(Via)