Mit tudhatnak a taxisok, amiért kevésbé érinti őket az Alzheimer-kór?

Kisebb az Alzheimer-kór kockázata taxisok esetében – erre a következtetésre jutott egy friss angol tanulmány. A tudósok nem véletlenül a taxisofőröket szemelték ki arra a célra, hogy az agyat elemezzék.

Londonban igen jól képzettek a taxisok – 1865 óta szigorú követelmények vannak a taxi üzemeltetéséhez. A sofőröknek komoly tudást kell megszerezniük, a városon belüli utcák, tereptárgyak és vezetési útvonalak ezreire fontos emlékezniük.

Általában évekig tanulnak, hogy felkészüljenek a tudástesztre – amely nem mellesleg az egyik legnehezebb vizsgának számít, amit ember lerakhat. A végeredmény pedig az, hogy London nem véletlenül állítja: „a világ legjobb és legképzettebb taxisai” dolgoznak a városban.

Védettebbek a taxisok az Alzheimer-kórral szemben?

Nos, londoni idegtudósok egy csoportja a taxisokban látott lehetőséget arra, hogy tanulmányozza, miként változhat az agy a navigációs és térbeli memória iránti erős kereslet hatására.

Egy 2000-ben publikált neves tanulmány során egy 16 londoni taxisból álló csoportot vetettek alá MRI-vizsgálatnak, melyből kiderült, hogy a más munkát végző emberekhez képest a taxisok hippokampuszában – ez a memória és a navigáció agyi régiója – változások történtek. Minél több évet töltöttek a sofőrök ezzel a munkával, annál nagyobb lett a hippocampusuk.

Olvasd el ezt is: Évtizedekkel korábban látszik az Alzheimer-kór egyik jele – nem gondolnánk, mi az

A hippokampusz az agy azon része, amely szerepet játszik az Alzheimer-kór – vagyis a demencia leggyakoribb formája – kialakulásában. A betegség elsősorban az időseket érinti, s többek között memóriavesztést és navigációs nehézségeket okoz.

A londoni taxisok vizsgálata azonban felvetette a kérdést, hogy vajon az Alzheimer-kór kapcsán a taxisok védettebbek-e az átlagembereknél?

A világ népességének elöregedése, az Alzheimer-kór növekvő aránya, a demenciában szenvedők magas ellátási költségei és a hatékony gyógyszerek kilátástalan környezete miatt a betegség megelőzésének vagy lelassításának kérdése mindenki számára lényeges.

A The BMJ szaklapban megjelent új tanulmányban a szakemberek a Harvardon az Alzheimer-kórban elhunyt taxisofőrök és mentősofőrök körében végzett alapos kutatást, akik a memóriájukra hagyatkoznak a menet közbeni navigáláshoz.

A taxisofőrök és mentősofőrök Alzheimer-kór miatti halálozásának tanulmányozása mellett a kutatók a buszsofőröket, a hajóskapitányokat és a repülőgép-pilótákat is megvizsgálták.

Ezek olyan munkák, amelyek bár közlekedésen alapulnak, többnyire azt követelik meg a sofőrtől, hogy egy előre meghatározott útvonalhoz ragaszkodjanak – ami esetleg nem vezet hasonló változásokhoz a hippocampusban. A szakemberek több mint 400 foglalkozásnál mérték az Alzheimer-kór okozta halálozási arányt, figyelembe véve a kort a halál időpontjában.

Az eredmények meglepőek voltak. Valamennyi vizsgált foglalkozás közül a taxisofőrök és a mentőautó-sofőrök esetében volt a legalacsonyabb Alzheimer-kór jelenléte. Összességében az Alzheimer-kór miatti halálozás kockázata 56 százalékkal alacsonyabb volt, mint az átlagos populációban, bármely adott életkorban.

A taxisok és a mentőautó-sofőrök esetében ugyanakkor nem volt alacsonyabb a demencia egyéb formái miatti halálozási arány – melyekben a hippokampusz agyi régió kevésbé érintett.

A többi sofőrként dolgozó ember, tehát a pilóták, hajóskapitányok Alzheimer-kóros halálozási aránya a lakosság többi részére volt jellemző.

Kisebb esély az Alzheimer-kórra – a memória edzettsége okozhatja?

A kutatók nem tudták megállapítani, hogy vajon maga a kocsi vezetése csökkenti-e a taxisoknál az Alzheimer-kór okozta halálozási arány csökkenését. Csak összefüggést találtak, bár az igencsak furcsa.

Megjegyezték, előfordulhat például, hogy a taxi- és mentőautó-vezetésre azok az emberek jelentkeznek, akiknek eleve eltérő hippokampuszuk van, de az is, hogy az embernek jó memóriára van szüksége ahhoz, hogy sikeresen le tudja tenni a meglehetősen alapos vizsgát.

Nem gondolják viszont, hogy mindez megmagyarázná a teljes különbséget.

A kérdésre tehát nincs egyértelmű válasz, de a tanulmány felvetett egy hipotézist és egy komoly kérdést is: mi lenne, ha abbahagynánk a GPS-navigáció használatát és arra kényszerítenénk magunkat, hogy jobban támaszkodjunk a memóriára a közlekedés közben?

Általánosságban segíthetnek-e más kognitív tevékenységek, amelyek a navigációs és a térbeli memória javítására összpontosítanak?

A jelenlegi kutatások alapján lehetnek bizonyos kognitív tevékenységek – például játékok és szimulációk – amelyek segíthetnek lassítani az idősek kognitív hanyatlását. Erről már zajlik a kutatás.

A szakemberek ma nem tudnak olyan tevékenységről, amely – ha egy életen át végzik azt – kimutathatóan csökkentené az Alzheimer-kór kockázatát.

Olvasd el ezt is: Alzheimer-kór – Hatalmas lépés történt a korai diagnosztizálásban

(Via)