Magzati alkoholszindróma – Kiderült, az apák alkoholfogyasztása is durva dolgokat okoz

Hosszú időn át eltekintettek a kutatók attól, hogy mit iszik az apa – most azonban felhívták a figyelmet a magzati alkoholszindrómára. Nemcsak az a lényeges ugyanis, hogy az anya mit visz be a szervezetébe.

A tudósok több mint 50 éve figyelmeztetnek a terhesség alatti alkoholfogyasztás kockázataira

A legújabb kutatások kimutatták, hogy amennyiben az anya heti 1 italt elfogyaszt, az hatással lehet a gyermek agyának fejlődésére, kognitív funkcióira és viselkedésére – de az arcformájára is, miközben a közegészségügyi kampányok évtizedek óta ismételten azt hangoztatják: nincs biztonságos mennyiségű alkohol az anya számára a terhesség alatt – tudatta a bbc.com.

A tudományos konszenzus meglehetősen egyértelműnek tűnik abban a tekintetben, hogy a születés előtti alkoholexpozíció számos problémát okozhat – bár néhány kérdés továbbra is fennáll például az enyhe alkoholfogyasztás pontos kockázatát illetően – szemben a nagymértékű ivással.

A lehetséges ártalmak közé tartoznak az idegrendszeri fejlődési zavarok, valamint a magzati alkoholspektrum-zavarokhoz (FASD) leggyakrabban kapcsolódó arcvonások, de viselkedési, kognitív és tanulási problémák is – például a beszéd késése.

A hatások széles spektrumot fednek le, így ma már az FASD-t használják a magzati alkoholszindróma (FAS) leírására.

Magzati alkoholszindróma: az apa is fontos tényező

Ám mivel az anyai alkoholfogyasztás kockázatai jobban dokumentáltak, a FASD-hez hozzájáruló másik lehetséges tényezőt nagyrészt figyelmen kívül hagyták: azt, hogy mennyit iszik az apa.

„A termékenységgel és a reprodukcióval kapcsolatos kutatások annyira nőközpontúak, annyira anyaközpontúak, hogy nem igazán végeztük azokat kellő gondossággal a férfi oldalon”

– vélekedett Michael Golding, a Texas A&M Egyetem fejlődésfiziológusa, aki az alkoholexpozíció és a magzatfejlődés kapcsolatát kutatja.

Ugyanakkor, az apa szerepét a Goldinghoz hasonló kutatók régóta gyanították.

Évek óta hallanak ugyanis történeteket olyan nőktől, akik azt mondták, soha nem ittak a terhesség alatt, most mégis magzati alkoholszindrómás gyerekük van, a férfi partnerük azonban krónikus alkoholfogyasztó volt. Az ilyen történetek azonban gyakran el lettek utasítva, mondván, hogy az anyák feledékenyek, sőt az is lehet, hogy hazudtak.

A legújabb kutatások azonban felvetnek egy érdekes – és valószínűleg mindent megváltoztató – lehetőséget: ezeknek az anyáknak mindvégig igazuk volt.

Így befolyásolja az apa alkoholfogyasztása a magzat fogantatását

Az elképzelés, miszerint az apa fogantatás előtti alkoholfogyasztása hatással lehet az utódokra, túlzónak tűnhet. A közelmúltban végzett populációs tanulmányok azonban kiderítették, hogy azoknál a csecsemőknél, akiknek az apja ivott, nagyobb kockázata lehet a különféle rossz egészségi állapotoknak.

Egy 2021-es megfigyeléses kutatás – több mint félmillió kínai házaspár bevonásával – például rámutatott arra, hogy a születési rendellenességek kockázata – beleértve a szájpadhasadékot, a veleszületett szívbetegséget és az emésztőrendszeri rendellenességeket – nagyobb, ha az apa a fogantatás előtt alkoholt ivott, még akkor is, ha anya nem fogyasztott szeszes italt.

Egy másik kínai népesedési vizsgálat 5000 veleszületett szívhibával küzdő gyermeket hasonlított össze 5000 egészséges gyermekkel. Bár az általános kockázat viszonylag alacsony maradt, kiderült, hogy a csecsemőknél közel háromszor nagyobb valószínűséggel fordult elő veleszületett szívprobléma, amennyiben az apjuk ivott – a definíció szerint több mint 50 ml alkoholt fogyasztottak naponta a terhességet megelőző három hónapban.

Fontos megjegyezni: a születési rendellenességek általános kockázata továbbra is viszonylag alacsony maradt.

A különféle ilyen rendellenességek 2021-es, Kínában végzett vizsgálatában például a leginkább érintett típust – szájpadhasadékot – mindössze 105 csecsemőnél azonosították a 164.151 csecsemő közül, akiknek az apja alkoholt ivott.

Ez azonban másfélszeresére emelte a szájpadhasadék valószínűségét az ivó apák utódai között, mint azoknál, akiknél az édesapja nem fogyasztott alkoholt.

„Eredményeink azt sugallják, hogy a jövőbeli apákat arra kell ösztönözni, módosítsák alkoholfogyasztásukat a fogantatás előtt, csökkentve a magzati kockázatot, mivel az apa 31,0 százalékos alkoholfogyasztása jelentősen megnöveli a születési rendellenességek rizikóját”

– írták a kutatók.

Egy, 2024 júliusában született tanulmány ugyancsak megállapította, hogy ha az apák alkoholt ittak a fogantatás előtt, az befolyásolta a magzat növekedését.

Ugyanakkor, a kutatók elismerik: mindezek ellenére nehéz meghatározni, hogy valóban az apa alkoholfogyasztása váltotta-e ki ezeket a problémákat és nem arról van-e szó, hogy pusztán összefüggésbe hozhatók azzal.

Miközben mindkét tanulmány kutatói ellenőrizték a zavaró tényezőket – például azt, hogy az apa dohányzott-e -, nem lehet minden egyes lehetséges hozzájáruló tényezőt figyelembe venni.

„Az emberekkel végzett tanulmányok rendkívül zavarosak – számos zavaró tényező van bennük. Milyen étrendje van az illetőnek? Sportol, edz-e? Egy csomó dolog van, ami hihetetlenül megnehezíti ezeket”

– mondta Golding.

Egerek és emberek – a magzati alkoholszindróma kapcsán

A szakember csapata azonban egérmodellen is feltérképezte az emberek FASD-vel kapcsolatos fizikai rendellenességeit, például a kisebb szemeket és a csökkentett fejméretet.

Majd csoportokra osztották az egereket: volt, hogy a várandós egerek kaptak alkoholt; volt, hogy csak az apák, a fogantatás előtt; és volt, hogy mindkét szülőnek adtak alkoholt. Amikor összehasonlították az utódok tulajdonságait, egyértelmű sémát találtak.

Ha egy egérmama fogyasztott alkoholt terhessége alatt, utódai a FASD néhány fiziológiai tünetét mutatták, amelyek várhatóak voltak. Néhány változás azonban mind a koponya-arc mintázatában, mind az általános növekedésben rosszabbodott, amikor mindkét szülő ivott.

Még meglepőbb, hogy az állkapocsban, a fogak, a szemek méretében és a szemtávolságban – az emberi FASD minden tünete – kifejezettebbek voltak, amikor az apa ivott, mint amikor az anya tette ezt.

Golding tehát bizonyítékokat talált egereken arra vonatkozóan, hogy az apai alkoholfogyasztás más, a magzat növekedését befolyásoló változásokhoz vezethet a spermiumokban.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy az egér arcformája attól függően változott, hogy mennyi alkoholt fogyasztott az apja.

Golding szerint mindennek az üzenete az, hogy a férfiak alkoholfogyasztásának nem lesz igen/nem hatása a gyerekekre, hanem fokozatos hatásokra lehet számítani – minél többet iszik egy férfi, annál rosszabb lesz az eredmény.

Több kutatás is foglalkozik a témával

Fontos megjegyezni azt is: nem ő az egyetlen kutató, aki összefüggést talált az apai alkoholfogyasztás és az egereknél tapasztalt FASD-szerű kimenetelek között.

Más tanulmányok is kimutatták, hogy az alkoholnak kitett hím egerek utódainál nagyobb valószínűséggel vehető észre korlátozás a magzati növekedésben, anyagcserezavarokat és különböző genetikai expressziós különbségeket figyeltek meg, ami az alkoholt nem kapó egereknél nem volt jellemző.

A Kaliforniai Riverside Egyetemen a fejlődési idegtudományi háttérrel rendelkező Kelly Huffman pszichológia professzor végzett kísérleteket, amelyek azt is megállapították, hogy az alkoholnak kitett apák egérutódai nagyobb valószínűséggel mutatnak bizonyos eredményeket.

Olvass még több hasznos és érdekes cikket Egészség rovatunkban!

(Via)