Gasztró
Tulipán szelet lesz sok családnál a hétvégi ebéd
A hazánkban is annyira népszerű ebédhez még politikai történet is kapcsolódik: 1906 körül egy rövid ideig „tulipán szelet” néven is próbálták a rántott húst emlegetni, a Monarchiával szembeni nemzeti ellenállás fő jelképeként.
A történet szerint az 1905‑ös választási vereség és a Monarchiával szembeni feszültség közepette különféle hazai mozgalmak és Védegylet kezdeményezések születtek, amelyek
a hazai termékek és magyar elnevezések támogatását hirdették.
A Pesti Napló munkatársa április 10-i publicisztikájában számolt be róla, hogy előző este az Opera sörcsarnokba betérve meglepően tapasztalta, új tétellel bővült az étlap.
Amikor rákérdezett, mi is az tulipán szelet, a pincér így válaszolt: „ez, kérem, vékonyra szelt borjúhús, prézlivel, zsírban kisütve”.
A kedves olvasó nyilván kitalálta már, hogy a bécsi szelet átkereszteléséről van szó, amit egyébként a pincér is megerősített az újságírónak. A tulipán szelet nyomán országszerte hamarosan újabb „osztráktalanító” tervek születtek.
„A pékek azt követelik, hogy a császár-zsemlyét tulipán-zsemlyének kereszteljék és ilyen cím alatt fogyasszák ezután.
A hentesek sem maradtak hátul, a disznón való császár-vágást erővel Kossuth-vágásnak akarják keresztelni” – olvasható a Népszava 1906. április 20-i számában.
A szerző egyébként már ekkor megkérdőjelezi az egész szövetség értelmét, mondván, „mit segíthet rajtunk, iparunkon az, hogy egy gyárost gazdaggá teszünk”.
A kezdeményezés azonban kérészéletűnek bizonyult: néhány hónappal később már visszatértek a hagyományos megnevezésekhez, és a „tulipán szelet” gyakorlatilag eltűnt a konyhákból és étlapokról.
