Mégiscsak az Ararát-hegyen volna Noé bárkája?

Noé bárkája a Biblia szerint 150 nap hánykolódás után ért partot. 2010-ben már evangéliumi keresztények állították azt, hogy a bárka maradványai kerültek elő a törökországi Ararát hegyén. Akkor a tudományos világ nem vette komolyan állítólagos bizonyítékaikat, most egy Raul Esperante nevű, amerikai professzor megint nekifeszült a kérdésnek. A Hetednapi Adventisták által működtetett Földtudományi Kutatóintézet szakembere azt állítja, tényleg megtalálta a vízi jármű roncsait.

A Biblia Mózes első könyvének nyolcadik fejezetében ír az özönvízről, és a megfeneklett bárkáról, melyet a kaliforniai bárkavadász szintén az Araráton vélt felfedezni.

A törökországi Ağrı tartományban gyűlt össze több, mint száz kutató a világ minden tájáról, hogy az adott hegy és a vélt vízi jármű témáját egy háromnapos konferencián megvitassák.

Az adventista kötődésű Esperante így nyilatkozott:

Azért jöttem ide, hogy körbejárjam a hegyet, és olyan nyomokat találjak, amelyek a múltban történt katasztrófa emlékét őrzik.

A kutatóintézetének honlapján az szerepel, hogy küldetésük felfedezni és megérteni a természetet, majd eredményeiket megosztani, mindezt a Bibliában megnyilvánuló, Teremtő Istennel való összefüggésük alapján.

2010-ben evangéliumi keresztények egy csapata, melyben török és kínai résztvevők is voltak, az 5100 méter magas hegyen négyezer méteres magasságban olyan famaradványokra bukkantak, melyek szerintük a bárkából származtak. A szénizotópos kormeghatározás szerint 4800 évesek lehettek a leletek, ami nagyjából az özönvíz ideje.

Esperante professzor készpénznek vette ezeket az eredményeket, és további, mélyrehatóbb vizsgálatokat sürgetett, nemzetközi összefogást kérve.

Könyvben és szakmai folyóiratokban fogom kiadni, amire jutottam, de most még korai volna arról nyilatkoznom, mit is fogok ott találni. A nagyközönség akkor fogja megismerni a leleteket, ha már a tudományos közösség rábólintott, hogy tényleg megtaláltuk Noé bárkáját.

Nicholas Purcell, az Oxfordi Egyetem régésze szkeptikusabb, szerinte erre még egy jó ideig nem fog sor kerülni:

Ha Krisztus előtt 2800-ban 3,7 kilométer magas víz borította Eurázsiát, akkor hogyan lehet, hogy olyan összetett társadalmak, mint az egyiptomi és a mezopotámiai,megúszták?

A Biblia szerint Isten utasította Noét, hogy építsen bárkát, mert az emberi gonoszság miatt nemsokára pusztító özönvíz fog érkezni. Ekkor a férfi és családja minden szárazföldi állatból egy-egy párt is felvitt a fedélzetre.

A legtöbb szent könyv említ egy nagy áradatot, Dr. Oktay Belli szerint, aki az Isztambuli Egyetemen dolgozik. Dr. Andrew Snelling, aki a Sydneyi Egyetemen szerzett doktori fokozatot, pedig a „fiatal Föld elmélet” híve: szerinte még létre sem jött akkor az a hegy, amikor az özönvíz pusztított. A sokféle értelmezés ellenére abban egyetértett minden részt vevő, hogy megtörtént az áradás, de a Biblia szó szerinti értelmezésével csínján kell bánni.

Mike Pitt brit régész szerint pedig még e kérdésben is megbízható bizonyítékra volna szükség:

Ha akkora áradás lett volna, ami egy hajót 4 kilométer magasba emel 4800 évvel ezelőtt, akkor annak mindenfelé kézzel fogható geológiai nyomai kellenének, hogy legyenek. Egyelőre ennek híjával vagyunk.