Egy ősi maja megapolisz nyomaira bukkantak a guatemalai dzsungel alatt

A friss felfedezés óriási eredménye a maja régészetnek: kutatók több mint 60 000 házat, palotát, az esős évszakok miatt megemelt utakat és más, ember által emelt épületek, építmények (pl. védőfalak, csatornák, gátak és tározók) romjait azonosították, amiket évszázadok óta rejt maga alatt az észak-guatemalai dzsungel. Ehhez a régészek egy forradalmian új technológiát, a LiDAR-t használták: digitálisan távolították el a fák lombkoronáját a táj légi felvételeiről, így tárultak fel előttük az ókori város romjai.

Olyan településrendszert fedeztünk fel, amiről sejtettük, hogy létezett, de méretét és népsűrűségét korábban nagyon alábecsültük,

nyilatkozta Thomas Garrison régész. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a közép-amerikai civilizáció 1200 évvel volt a csúcson, és inkább az ókori görög vagy kínai kultúrákhoz állt közel a fejlettsége, és nem a térség többi, szétszórtan található és ritkán lakott városállamaihoz. A városközpontot úthálózat kötötte össze a környékbeli kőbányákkal, a mezőgazdaság fejlettségét pedig komplex öntözési és teraszrendszerek bizonyítják.

Az új felfedezés kinyitott egy új kaput: a kutatók árnyaltabb és pontosabb képet kapnak a maja kultúra klasszikus időszakából, ami 250-900 közé tehető. Ez a civilizáció nagyjából feleakkora volt, mint a középkori Anglia, viszont sokkal sűrűbben lakott.

Korábban 5 milliósra becsültük a lakosságot, most viszont kiderült, hogy élt ott 10-15 millió ember is, akik közül sokan a város közelében, az alacsony fekvésű, mocsaras területeken laktak, amikről eddig azt hittük, lakhatatlanok voltak,

mondta Francisco Estrada-Belli régész, hozzátéve, hogy ezek a külső részek komoly úthálózattal kapcsolódtak a városhoz, kereskedtek és más regionális interakciókat is folytattak egymással.

A friss felfedezés egy nagyobb kutatási projekt, az un. PACUNAM LiDAR része (a PACUNAM a maja örökség feltárásával foglalkozó alapítvány). A mostani, 3 éves szakasz az őserdő után a több mint 5 ezer négyzetkilométernyi guatemalai síkságot is szkennelés alá veti majd, ahol szintén feltételeznek romokat a régészek. A kutatásba nemrég beszállt kanadai régész, Kathryn Reese-Taylor szerint:

A projekt ambíciója és hatása felbecsülhetetlen. Az elmúlt évtizedekben hiába fésültük át ezeket a területeket, nem találtunk semmit. Most viszont nem elég, hogy találunk is valamit, de az új technológiának köszönhetően úgy tekinthetünk majd erre az ősi civilizációra, ahogy az akkor élt emberek is.