Szokatlanul enyhe idő: tavasszal fogunk emiatt szívni?

Az elmúlt években sok helyen a telek rövidebbek és enyhébbek lettek az északi féltekén, ami azzal jár, hogy a tavasz is lassabban érkezik meg, és tovább tart a folyamat. Minél melegebb és rövidebb a tél, annál tovább tart tehát, amíg kitavaszodik, és a folyamatok utolérik egymást. Ilyen esetekben tovább tart a sáros, esős időszak, később jelennek meg a rügyek, gyakoribbak az áradások.

„Eredetileg a tavasz egy rövidebb folyamat, mint a többi évszaké. A hó ilyenkor elolvad, és a víz áradni kezd. A föld felmelegszik, és a fák rügyezni kezdenek. A hosszú, hideg tél után, amikor is sok hó esett, a természet szinte egyszerre ébred fel: így aztán az ember úgy érzi, minden egyszerre történik, rendkívül hirtelen, pillanatok alatt”

– mondja a kutatást vezető Alexandra Contosta, a University of New Hampshire munkatársa.

A Global Change BIology című szaklakban publikált anyag szerint olyan változásokról van szó, amelyek komplett ökológiai folyamatokat befolyásolnak, s amelyekre gazdasági jelentőségük miatt is oda kell figyelni.

Nyitókép: pixabay.com