Érdekes
Görögök, akik Zeuszhoz imádkoznak
Igen, vannak ilyenek, noha Görögország hivatalosan görögkatolikus ország, emellett a judaizmust és az iszlámot ismeri el. Zeusz és a többi görög isten hívei alig tízezren vannak.
Nagyjából harminc évvel ezelőtt éledt újra az ókori görög vallás: ők azok, akik abban hisznek, amiben őseik az i. e. 1. évezred elejétől az i. e. 4. századig, a hellenisztikus birodalmak kialakulásáig hittek.
Zeusz hívei a tizenkét olümposzi istenhez imádkoznak, akik a mindennapi élet különböző területeit testesítik meg. Zeusz, Héra, Poszeidón, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité, Pallasz Athéné, Apollón és Artemisz mindig az első a tizenkét isten között. Héraklész, Hébé, Héliosz, Hesztia, Démétér, Dionüszosz, Hadész és Perszephoné csak időszakosan volt az „olümposzi tizenkettő” része, de akadnak, akiknek ők a védő istenei, ezért fontos szerepet töltenek be életükben.
A pogánysággal keveredő politeizmust nem támogatja a kormány, ezért igazi templomaik nincsenek, jobbára a természetben ünnepelnek. Szeretnének a ma turisztikai látványosságként funkcionáló ókori épületekben celebrálni, de erről szó sem lehet: Görögország szekuláris állam, semmilyen vallási ünnepre nem kerülhet sor ezeken a helyszíneken.
A hívők nem szeretik, ha hitüket a nacionalizmussal mossák össze: állítják, közöttük aztán jobb- és baloldali politikusok is békét találnak.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.


















