Ezt találták a csernobili zóna élővilágát vizsgáló tudósok

A 2010-es évek második felében végzett kutatások azt mutatják, hogy a zóna területén ma páratlanul gazdag, sokszínű, látszólag egészséges állat- és növényvilág burjánzik. Úgy tűnik, az embertől távol ezek a populációk szabadabban terjeszkednek, ezért első látásra mintha az atomkatasztrófa utáni elnéptelenedés még jót is tett volna nekik. A helyzet azonban komplexebb ennél.

A kutatások alapvetően három döbbenetes eredményt mutatnak:

Egyes fajoknál kezdetben nőtt a populáció, majd csökkenni kezdett

A katasztrófa után néhány évvel vadlovakat telepítettek a zónába, amelyek – köszönhetően annak, hogy ember nem élt a közelben – döbbenetes ütemben kezdtek szaporodni. Ezek az állatok azonban mára megint fogyni kezdtek: a székletminták vizsgálata után egy 2016-os kutatás keretében kiderült, hogy nincs szó klasszikus betegségről, az állatok egyszerűen sugárfertőzöttek. A populáció fogyását – a vaddisznókhoz hasonlóan – egyszerűen az okozza, hogy egy idő után felhalmozódik az állatok szervezetében a veszélyes sugármennyiség, és ez a termékenységükre és életkilátásukra is hatással van.

Egyes fajok sikeres alkalmazkodtak az új helyzethez

Egyes fajok – különösen a madarak és a halak – döbbenetes mértékben alkalmazkodtak DNS-ükben az új körülményekhez. Mivel ezek az állatok rövidebb ideig élnek általában, mint az emlősök, több generáció nőtt már fel 1986 óta, így volt idejük az adaptációhoz. Az atomerőmű hűtőtavában élő harcsák kétszer-háromszor, akár négyszer is akkorák, mint a normál európai harcsa, és teljesen genetikai értelemben normális egyedek, amelyek nem élnek rövidebb ideig a sugárzásnak való kitettség miatt. A cinkék szervezete ugyanígy alkalmazkodott az extrém helyszínhez.

Más fajoknál kevésbé sikeres genetikai mutációk mentek végbe, ám eltérő táplálkozással akár ezek is állatok is egészségesen fejlődhetnek

A leginkább rövid élettartamot élő pókok és egyéb rovarok látszólag egészségesek és végtelenül sokfélék, ugyanakkor a pókok szabálytalan, torz hálókat szőnek, ami már egy kedvezőtlen genetikai mutáció eredménye lehet: hasonló eredményeket mutatnak ugyanis az LSD-vel kezelt pókok is. A mezei egereket, pockokat vizsgálva kiderült, hogy ezeknek az állatoknak az agya kisebb európai fajtársaikhoz képest, ugyanakkor ha antioxidánssal dúsított szupertápot kapnak, az ő utódjaik már normális agyméretű kicsinyeket hoznak a világra az erősen sugárfertőzött környezetben is, ami biztató fejlemény a sugárbetegek és rákkal küzdők életkilátásai tekintetében is.

Összességében véve az a konklúzió, hogy a katasztrófát emberi mulasztás okozta, de az ember távozása az ökoszisztémából a tiltott zónában az állat- és növényvilág különleges öngyógyító folyamataihoz vezetett.