Belföld

Ez Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere

  • Szerző:nuus
  • 2020.12.10 | 07:18

Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.

A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában van. A barlangban változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek találhatók.

A csónakázó tó (MTI Fotó: Horling Róbert)

Az Aggtelek-Jósvafői cseppkőbarlang – ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang – Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága alapján ugyan több külföldi barlang is megelőzi, de rendkívüli üregméretei, elképesztően gazdag cseppkővilága miatt mégis a Föld egyik legnevezetesebb barlangja, amelyet hatalmas termek tagolnak.

A Tigris terem a Széchenyi emlékoszloppal (MTI Fotó: Horling Róbert)

Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 métert is megközelíti, több olyan terme is van, amely 200 méternél is hosszabb. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne elrejteni boltozata alatt. A legnagyobb légköbtartalmú termek közül is kiemelendő a 800 ezer köbméteres Libanon csarnok és a 440 ezer köbméteres jósvafői Óriások terme.

Az Óriások terme, amelyben hangversenyeket, illetve fény- és hangjátékokat rendeznek (MTI Fotó: Horling Róbert)

Az előbbiben egyidejűleg 60 ezer, az utóbbiban 56 ezer ember részére lehetne ülőhelyeket kialakítani. Az Óriások termének körbesétálása meg-megállások nélkül is negyedórát vesz igénybe. Annyi vörös színű, rózsaszín és narancssárga kristályos cseppkőképződmény pedig, mint amennyi a Baradlában látható, sehol másutt nem ismert. 1995-ben az Aggteleki-karszt bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Vízesést formázó cseppkőképződmény (MTI Fotó: T. Asztalos Zoltán)

A barlang ásványkitöltése rendkívül változatos, biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ csaknem 500 barlanglakó és -kedvelő állatfajnak nyújt életteret. A világörökség részét alkotó Aggteleki Nemzeti Park élő és élettelen természeti értékeinek megőrzését, rehabilitációját szolgáló infrastrukturális fejlesztés 2019 februárjában zárult le.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló