Külföld
A képeken tökéletes, ott élni maga a pokol – Japán gyönyörű buliszigetének szörnyű titka
Okinava prefektúra voltaképpen Japán legdélebbi szigetcsoportja, népszerű turistacélpont. A képeslapokon tökéletes , de ott élni maga a pokol.
Hiába gyönyörű, a helyiek szenvednek
Okinaváért rajonganak a japánok, de az amerikaiak és a nyugat-európaiak is tömegével utaznak a szigetre pihenni, kikapcsolódni. A képeslapokon tökéletes nyaralóhelyet látunk: kristálytiszta tenger, hófehér homok, mindig kék ég, fantasztikus gasztronómia, mindig nyitva álló, vidám bárok.
A VICE kisfilmje azonban a turisztikai álomkép mögötti sötét valóságot is bemutatja: a lakosság legnagyobb részét érinti a súlyos alkoholizmus, a várható élettartam átlagosan 15 évvel kevesebb, mint Japán egyéb részein, az anyák többsége egyedül neveli a gyermekét, ráadásul tombol a szexturizmus, aminek részei 40 százalékban 18-20 éves – vagy akár még annál is fiatalabb – lányok, 60 százalékban pedig egyedülálló anyák.

Literszámra isszák az olcsó alkoholt
Japán legdélibb prefektúrájának problémája egyszerűen leírható: minden nagyon drága, kivéve az alkoholt, amire itt nem érvényes a 35 százalékos különadó sem. Ha 7 dl 40 százalékos röviditalt vennél magadnak a boltban, azt akar 1200 Ft-ért is megteheted. Az itt élők tehát sajátos ivókultúrát fejlesztettek ki, gyakorlatilag minden nap tetemes mennyiséget küldenek le a torkukon. Nagyon sokan alkoholisták lesznek, rengetegen emiatt utcára is kerülnek, a hajléktalanság egyre nő.
A szexiparban is mindent ural az alkohol: a hostess-lányok minden felbontott üveg pia után jutalékot kapnak, így voltaképpen őket is azért fizetik, hogy még többet igyanak. Ezek a lányok 16-17 évesen házasodnak, születik egy vagy két gyerekük, majd 20 éves korukra már elváltak, de végzettség híján a szexipar és az alkoholizmus szippantja be őket. Akad persze olyan is, aki a napközbeni munkájából nem tud megélni, ezért kénytelen az éjszakában is dolgozni. Van, hogy a gyerekekre a nagyszülők vigyáznak, de előfordul, hogy ezek a kicsik egyedül vannak otthon. Itt teljesen természetesnek számít, hogy anya nem csinál reggelit, mert alszik, mikor a nyolcéves gyerek egyedül iskolába indul.

A szexmunkások javarészt fiatalon elvált anyák
Az apák többnyire nem vesznek részt a gyerekek nevelésében válás után: beszippantja őket az alkoholizmus, a szerencsejáték, a partydrogok, vagy egyszerűen faitalon meghalnak ittasan egy motor- vagy autóbalesetben. Ezeknek a közúti baleseteknek az aránya 25 százalékkal magasabb a szigeteken, mint például Tokióban. Eleve nehéz megélhetést találni, hiszen a többség a turizmusból él, de csak a legnagyobb hotel- és étteremláncokat régi dinasztiák uralják, és aki nem része ennek, az csak alacsony bérért juthat takarítói, londíneri álláshoz.
„Épp válok, be tudnál mutatni valakinek hostessként?” – ez az egyik leggyakoribb mondat, amit a bárokban dolgozó szexmunkás lányok hallanak. Számukra természetes, hogy így élnek, már eszükbe se jut változtatni. Azt azonban szeretnék, ha a gyerekeik majd inkább elhagynák Okinavát, és inkább Tokióban tanulnának és dolgoznának: a fővárosban, ahol hitük szerint bárkiből bármi lehet…
Nem tudni, mi az, ami változást hozhatna, a VICE kisfilmje szerint a többség nem látja a kiutat az „okinavai pokolból”…
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
















