Életmód
Pick, Tuc, Tibi, Szamos – Ezekben a termékekben már rovarok vannak
Ismét napirendre került, hogy rovarok kerülhetnek összetevőként az élelmiszerekbe Európában.
Az Európai Bizottság friss döntése alapján a házi tücsökkel együtt már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban.
Egy Nébih felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Ugyancsak a Nébih korábbi, 2016-os közleménye még azt írta:
A fenntartható élelmiszertermelés megoldásainak keresése a jelenkor egyre égetőbb feladata. Ennek egy lehetséges iránya a hagyományostól eltérő alapanyagok felhasználási lehetőségeinek kiaknázása, például a több mint 1900 ehető rovarfaj élelmiszerként és takarmányként történő alkalmazása.
A napokban a médiafigyelem középpontjába került rovartémával kénytelen volt a Nébih is foglalkozni, ugyanis számos megkeresés érkezett hozzájuk.
Mint minden összetevőt, az engedélyezett rovarokat is kötelező jelölni az élelmiszerek csomagolásán
– emelték ki.
A Pénzcentrum cikke szerint azonban hiába is zárkózik el 10-ből 7 magyar attól, hogy rovarokból készült ételt egyen, így is a többség feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék. A két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok, stb. piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős.
Amíg a kármin vagy kárminsav sokszor E120 fedőnéven, úgy a sellak (shellac, schellack) E904-es kód alatt fut a csomagolásokon. A Nébih E-szám kereső oldala szerint a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő amely a bíbortetű nőnemű példányainak szárított testéből áll. A tájékoztatás szerint a színező alkotórész a kárminsav, mely vörös, sötétvörös színű. Az élelmiszereknek a kárminsav eperszínű árnyalatot ad. A Nébih szerinti példák engedélyezett felhasználásra: cukorkák, desszertek, gyümölcskocsonyák, húskészítmények, italok, joghurtok.
A sellak amolyan állati eredetű gyanta, amit használnak is kozmetikai termékekhez, padló- és bútorfényező szerekben, és ugyancsak használnak gyógyszerekhez és élelmiszerekhez, hogy a felületük fényes legyen. A Nébih leírása szerint a sellak a Laccifer lacca indiai pajzstetű gyantás váladékából készült tisztított és fehérített bevonat.
Gyakran a kármin adja a bevonatos cukorkák, drazsék közül a pirosak színét, így megtalálható többek között a franciadrazséban, és a dunakavicsban is.
Édességekben szintén találkozhatunk az E120 adalékkal színezőanyagként, lehet a rózsaszín bevonatú fánkokban, vagy mignonokban, a marcipán tortadíszekben (pl. Szamos), egyes gyümölcsös töltött csokikban (pl. Tibi, Vadász). Meglepő, de még péksüteményt és bacon ízesítésű kekszet (Tuc) is találtunk, amiben E120 színezék volt feltüntetve.
Ott van rengeteg löncshúsban, felvágottban, párizsikben (pl. Pick Harmónia, Pápai Sliced Bologna Sausage, Finonimo, eFeF), virslikben (pl. Kaiser Frankfurter Party, PICK Pickolino, Finonimo), májkrémekben (pl. Kaiser, Finonimo), debreceni és lecsókolbászban (Hetvenhetes, Kaiser), és füstölt parasztkolbászokban is (pl. Gyarmati). Sőt, kerülhet kármin a piros halikrákba, vagy rák ízesítésű halrúdba is.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
