Taylor Swift kőgazdag lett, mi több, a leggazdagabb előadók egyike

Taylor Swift, aki egy pénzügyi bróker lányaként nőtt fel Pennsylvaniában, ügyesen használja ki piaci erejét, ami ma már “Swiftonomics” néven vált ismertté. Híres arról, hogy a jegyeladások bruttó bevételének több mint 100%-át követeli meg, ami lehetővé teszi a promóterek számára, hogy az ételek és italok bevételéből profitáljanak. Ezért is ösztönzik a jegyvásárlókat, hogy minél korábban érkezzenek a helyszínre – írja a BBC.

Swift pénzügyi éleslátását gyakran említik vonzerőként a rajongók körében. Sikeresen szállt szembe az Apple-lel és a Spotify-jal a streamelt számok jogdíjai kapcsán, és mindkét esetben győzött. A Harvard Jogtudományi Karán példaként tanítják tárgyalási erejét, ahol azt emelik ki, hogy Swift képes volt elhagyni az asztalt a Spotify-jal folytatott tárgyalások során, mivel bőven akadtak más partnerek, akik szívesen dolgoztak volna vele.

A 34 éves énekesnő okosan és hatékonyan gazdálkodik. Nemcsak a zeneipari vezetőkkel szemben támasztott feltételeivel, hanem a rajongói bázis felé irányuló értékesítéseivel is. A visszatérő vinyl lemezek a nemzeti statisztikai hivatal inflációs felmérésében ismét gyakran vásárolt árucikkek közé kerültek. Swift jelentős részesedéssel bír a vinyl piacon, gyakran olyanoknak értékesítve, akiknek nincs lemezjátszójuk, de a művészet kedvéért gyűjtik a lemezeket.

Vajon Taylor Swift egyedi jelenség?

Lehet. De Will Page, a Spotify volt vezető közgazdásza szerint Swift ügyesen használta ki a lehetőségeket, amelyek az iparág alapvető átalakulásából adódtak. Mások talán nem érik el az ő anyagi sikerének magasságait, de úgy véli, Taylor példája mutatja az utat mások számára is. Page úgy fogalmaz:

“Swift magasra tette a mércét olyan szempontból, hogy egy művész mit érhet el ebben a bonyolult értékláncban, mind a streamelésből, mind a jegyeladásokból.”

A digitális streamelés úgy tűnt, hogy tönkreteszi az iparágat, míg a letöltések kalózkodásra adtak lehetőséget. Az iparág azonban visszavágott, és a streamelés felváltotta a vinyl lemezek, kazetták, majd később a CD-k és DVD-k értékesítését. Ez hatalmas piaci erőt helyezett néhány platform kezébe, mint például a Spotify, mely zenei és podcast tartalmakra összpontosít, míg ez csak az üzleti modell egy része az Amazon, Apple és YouTube számára.

De a streamelés terjesztési költségei csekélyek a hardver csomagolásához és szállításához képest. Ennek köszönhetően az előadók sokkal nagyobb részesedést követelhetnek meg egy letöltési eladásból, mint amennyit CD-ből szerezhetnének – akár 30%-ot is, szemben a maximum 15%-kal.

(via)