Tudomány
Így befolyásolja a klímaváltozás a korallzátonyok élővilágát
A szárazföldön tapasztalt hőhullámokhoz hasonlóan a tengeri hőhullámokat is a klímaváltozás erősíti fel. Ezek a szélsőséges események a klímaváltozás egyik legkatasztrofálisabb hatását idézik elő, és mára az óceáni élet egyik legfőbb fenyegetésévé váltak.
A korallzátonyok, amelyek az óceáni élet negyedének adnak otthont, a legsebezhetőbbek. Ez különösen súlyos helyzet, tekintve, hogy a korallzátonyoktól rengeteg ember megélhetése és táplálkozása függ. A klímaváltozás ugyanis súlyos hatással van a korallzátonyok élővilágára is.

A Science Advances folyóiratban megjelent új tanulmányban több száz egyedi korall genetikáját vizsgálták a 2015-16-os El Niño okozta hőhullám idején. Az eredmények arra utalnak, hogy a hőhullámok rejtett hatással vannak a zátonyépítő korallok genetikai összetételére. Ennek a megértése segíthet a tudósoknak abban, hogy megerősítsék a zátonyok ellenállóképességét a jövőbeli hőhullámokkal és a klímaváltozással szemben.
A klímaváltozás kimozdítja a korallokat a komfortzónájukból
A korallok olyannyira megszokták a helyi vizek hőmérsékletét, hogy mindössze 1 Celsius fokos eltérés is hatással van rájuk. A szokatlanul meleg víz megzavarja a zátonyépítőket és szimbiotikus partnereik, a korallok számára táplálékot biztosító mikroszkopikus algák közötti létfontosságú kapcsolatot. Ez korallfehéredést, és sok esetben elhalást okoz.
Korallzátonyok vizsgálata
A közép-Csendes-óceánon található Karácsony-szigetnél a trópusi hőhullám tíz hónapig tartott, ami világméretű rekord. Ez kiterjedt korallfehéredést okozott, lehetőséget teremtve annak meghatározására, hogy egyes korallok miért pusztultak el, míg mások túlélték.
Rejtett sokféleség egy elterjedt korallfajon belül
A kutatás során széles körben elterjedt lebenyes korallra (Porites lobata) összpontosítottak a kutatók. Ez a faj a legjobban hőálló korallok közé tartozik, és annak ellenére, hogy Karácsony-sziget korallzátonyainak szinte 90 százaléka elpusztult, a lebenyes korallok több mint fele túlélte.
Miért?
Genomikai eszközök segítségével három különböző Porites lobata típust azonosítottak a szigetnél. Ezek a leszármazási vonalak, amelyek valószínűleg különálló fajokat jelentenek, szabad szemmel megkülönböztethetetlenek, de genetikailag eltérőek.
A rejtett diverzitásként ismert ilyen biodiverzitás a korallok körében széles körben elterjedt, ökológiai következményei azonban továbbra sem teljesen tisztázottak.
A tengeri hőhullámok és a klímaváltozás fenyegetik a rejtett diverzitást
A kutatók azt találták, hogy a Porites egyik genetikai vonala nagyon érzékeny volt a hőhullámra: telepeinek mindössze 15 százaléka élte túl, szemben a többi vonal 50-60 százalékával. Így még egy stressztűrőnek tekintett korall esetében is a hőhullámok rejtett hatásokat válthatnak ki, fenyegetve a szabad szemmel nem látható diverzitást.
Olvass még több érdekel cikket Tudomány rovatunkban!
(Via)
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















