Homokviharok súlyos gondot okoznak az egész világon és Magyarországon is

A bolygó nagy része homokvihar sújtotta terület Christopher Nolan filmrendező világhírűvé vált „Csillagok között” című filmjében. Az apokaliptikus hangulatú műben az állandó homokviharok miatt lakhatatlanná kezd válni a bolygónk, csökken a búza- és a kukoricatermelés, az emberiség menekülni kényszerül.

A „Csillagok között” homokviharai a filmben sokkal többet jelentenek egyszerű időjárási jelenségeknél. Mélyebb társadalmi, környezeti és emberi üzeneteket közvetítenek, amelyek gondolkodásra késztetnek. A porviharok a filmben az emberiség által okozott környezeti károk és a fenntarthatatlan életmód következményeit tükrözik. A természet pusztulása és az éghajlatváltozás hatásai a bolygót lakhatatlanná teszik, ami arra figyelmeztet, hogy az emberiségnek sürgősen változtatnia kell életmódján és gondolkodásmódján a Föld megóvása érdekében. Nem mellesleg ezek a viharok az emberi civilizáció hanyatlását és a technológiai fejlődés ellenére bekövetkező visszaesést jelképezik. A fejlett mezőgazdasági technikák és a modern életstílus már nem fenntarthatóak, és az emberiség a túlélés határán találja magát.

Mi a homokvihar definíciója?

A homokvihar olyan meteorológiai jelenség, amely során erős szél hatására nagy mennyiségű homok és por kerül a levegőbe, és sűrű felhőt képez, ami gyakran jelentős látótávolság csökkenéssel jár. A homokviharok leggyakrabban sivatagos és félsivatagos területeken fordulnak elő, ahol a talaj laza és kevés a növényzet, ami védelmet nyújtana az erózió ellen.

A homokviharok hossza nagyon változó lehet, néhány perctől akár több óráig vagy napig is eltarthatnak. A homokvihar intenzitásától, a szél sebességétől és a rendelkezésre álló homok és por mennyiségétől függően a vihar időtartama változik. A hosszabb ideig tartó homokviharok jelentős hatással lehetnek a környezetre és az emberek egészségére.

Black Sunday, a történelem legdurvább homokvihara

A homokviharokat főleg erős szelek okozzák, amelyek nagy mennyiségű homokot és port sodornak fel a talajról. Ezek a szelek leggyakrabban száraz, sivatagos területeken alakulnak ki, ahol a talaj laza és kevés a növényzet, ami megakadályozná a talaj erózióját. A szél sebessége és iránya kulcsfontosságú, mert a gyorsan mozgó levegő képes felkapni és messzire szállítani a homokszemcséket.

A történelem egyik legdurvább homokvihara az 1930-as évek Dust Bowl időszakában következett be az Egyesült Államokban. A „Black Sunday” néven ismert esemény 1935. április 14-én történt, amikor hatalmas porvihar söpört végig a Great Plains területén, sűrű, sötét porfelhőt hagyva maga után, ami nappalt éjszakává változtatott. Ez a vihar óriási károkat okozott a mezőgazdaságban és nagy hatással volt a régió gazdaságára és lakosságára.

A fekete vasárnapi vihar pusztítása több ember halálát, és több százezer ember költözött át más régiókba, a menekülök elárasztották Kaliforniát, túlterhelve az állam egészségügyi és foglalkoztatási infrastruktúráját.

A viharok által okozott hatalmas károk után, a kongresszus elfogadta a talajvédelmi törvényt és útmutatást adtak a földtulajdonosoknak és a földhasználóknak a talajerózió csökkentésében, az erdő- és szántóföldi területek javításában, valamint a természeti erőforrások megőrzésében és fejlesztésében.

Porvihar egyre gyakoribb Európában

„A Szaharából a mediterrán térségen keresztül a magasabb szélességek felé szállított por nem annyira szokatlan jelenség, mint amennyire évről évre rácsodálkozunk, de statisztikák hiányában nehéz megválaszolni, hogy valóban gyakoribbak-e” – mondta a Magyar Nemzetnek Gaál Áron, a HungaroMet Nonprofit Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője.

A Szaharából származó por leginkább ősztől tavaszig lehet jelen térségünkben, mert abban az időszakban képződnek az alacsonyabb szélességeken olyan légörvények, ciklonok, amelyeknek az áramlási rendszere lenyúlhat a sivatag fölé: ott porvihart okoz, és a szállított anyag fokozatosan emelkedve vándorol a ciklon áramlási rendszerének megfelelően a magasabb szélességek irányába. Magyarországon legutóbb idén húsvéthétfő hozott sivatagi porral terhelt légtömeget, de tavaly márciusban egy porvihar tömegbalesetet okozott az M1-es autópályán.

A sivatagi porral terhelt szél valójában évente 10-12 alkalommal éri el az ország légkörét, de ezt csak magas koncentráció esetén észleljük igazán, a csapadék hatására a sárgás-barnás színű homok és por lerakódik az utcai tereptárgyakon.

Carlos Perez Garcia Pando, a barcelonai szuperszámítógépes központ homok- és porszakértője szerint a sivatag homokja sokféle részecskéből áll, egyes darabok nagyok és nehezek. A nagy szél először ezeket a részecskéket szedi fel, de nem ezek kerülnek a Földközi-tengeren át Európába. A szakértő szerint amikor a nagyobb részecskék elkerülhetetlenül a földre hullanak, becsapódásuk széttöri a többi homokcsomót, ami rendkívül apró porszemcsékké oszlik szét. Ezeket a kisebb, így könnyebb részecskéket fújja nagy távolságokra a szél. A viharok létrejöttéhez száraz körülményekre van szükség, mert különben a részecskék összecsomósodnak, és túl nehezek lesznek a nagy távolságra repüléshez. A homokviharok ezért olyan területeken alakulnak ki, ahol kevés a növényzet, amely lassíthatja a vihart.

A szaharai por akkor tud nagyobb koncentrációban ide érkezni, amikor elsősorban a mediterrán tájakon alakul ki erős légörvény

– magyarázza Gaál Áron.

A porviharok elemzése nem a félelemkeltésről, hanem a jelenség társadalomi és éghajlati jelentőségének megértéséről szól. A por ugyanis nem mindig rossz: például vas- és foszforellátást biztosít az erdők és az óceánok számára.

Az európai porviharok hatásait különösen a légzőszervi betegségekben szenvedők érzik.

Varga György 2019-ben a blogján ismertette a szaharai por szerepét az óceánok ökoszisztémájában. Megbízható műszeres mérési adatokkal az 1880-as évek óta rendelkezünk, azóta a globális átlaghőmérséklet csaknem egy Celsius-fokot emelkedett. Ennek a melegedésnek a döntő többsége az elmúlt 10-15 évben történt, és a térbeli eloszlása sem egyenletes; a poláris területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérsékletváltozásának, olvasható az oldalon.

Köszönhetően nagyrészt a földművelésnek és a változó éghajlatnak, a por mennyisége a Földön már az iparosodás előtt növekedni kezdett. Ezt az állítást támasztja alá Varga György is, aki szerint azonban a szaharai porviharok miatt megnövekedett légköri porkoncentráció Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes régióiban gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket, a sivatagi területeken pedig a porviharok súlyosan akadályozzák a közlekedést.

Az európai porviharok egészségügyi hatásait különösen a légzőszervi betegségekben szenvedők érzik.