Városok hűtése hideg levegős folyosókkal – Ütős természetes módszer a hőség ellen

Nem meglepő: nyáron, különösen nagy hőségben, a városok hajlamosak a felmelegedésre. A beton és az aszfalt hosszú ideig tárolja a nap melegét, ami miatt éjszaka is képes melegen tartani a metropoliszokat. Emiatt a városok hűtése egyre fontosabb kérdés a változó éghajlat mellett, ugyanis a 20 Celsius fok feletti hőmérséklet nagyobb valószínűséggel zavarja az alvást. Itt jönnek a képbe a hideg levegős folyosók – tudatta a dw.com.

Mik azok a hideg levegős folyosók és hogyan oldható meg velük a városok hűtése?

A nagyvárosok nyögnek a kánikula miatt a nyári forróságban, de a környező vidék jelentősen hűvösebb marad – különösen éjszaka. Egy felhőtlen nyári estén a város határain kívül akár 15 fokkal is frissebb lehet a levegő.

A városok hűtése megoldható azáltal, hogy a zöld sávok, folyók, tavak, vasútvonalak és széles fákkal szegélyezett utcák hideg levegős folyosóként működnek, amelyen keresztül a hűvösebb külterületi levegő beáramlik a fülledt városközpontokba.

De mivel ez a levegő nehezebb, mint a meleg, s csak néhány centiméterrel áramlik a talaj felett, könnyen akadályozhatják akadályok – például épületek.

Vagyis, a városok hűtése érdekében azok tervezésekor ezeket a folyosókat a lehető legszabadabban kell tartani.

S hogy miért is alakul ki hidegebb levegő éjszaka a környező vidéken? A városon túl kevesebb a beton és az aszfalt. Több a föld, a fa és a fű, amelyek sokkal kevesebbet tárolnak a nap melegéből az éjszakában. Hűvös levegőt eredményez továbbá nyáron a víz elpárolgása a vidéki területeken bővelkedő növények levelein keresztül.

Nyáron a forróságban a felhőtlen éjszakai égbolt segít lehűteni a gyepet, erdőket, gyümölcsösöket, valamint a sötétedés után kevés hőt visszatartó homok-, agyagos- és tőzeges talajokat.

Hogyan juthat több hideg levegő a városba?

A topográfia is fontos. A nyári hőségben a közvetlenül a talaj felett összegyűlő, nehezebb hideg levegő nagy erővel áramolhat lefelé egy hegyen vagy domboldalon és hűsítő szelet kelthet.

A hegyoldal által határolt vagy völgyben elhelyezkedő városok nagy hasznot húzhatnak ezen hideg levegőből, amikor az a városközpontokba áramlik és kiszorul a meleg levegőbe, amely felfelé emelkedik, miközben csökkenti az utcák és az épületek hőmérsékletét.

A dél-német város, Stuttgart például egy völgyben található – jelenleg azon dolgozik, hogy megőrizze a hideg levegős folyosókat, amelyek helyi szellőzőrendszerként működnek.

Ezen folyosókat figyelembe veszik a városfejlesztés és az új építési projektek tervezése során a német városban.

Városok a hideg levegős folyosókért

Nemcsak a német városközpontokban ismerik fel a nyári forróság ezen ellenszerét. A környező területekről érkező hideg levegő fontosságát a városok hűtése terén egyre inkább realizálják olyan nagyvárosok is, mint Újdelhi, Lima, Lagos, Szöul, Melbourne vagy Portland.

Ezek a metropoliszok környezeti meteorológusokat bíznak meg a hőmérséklet és a széláramlatok mérésével a hőségben a város különböző pontjain és környékén, hogy készítsenek részletes éghajlati atlaszt.

Az adatok alapján a városok abbahagyhatják a hideg levegős folyosók építését, de dönthetnek azok fejlesztéséről, vagy a környező területek természetes lehűlésének védelméről és megerősítéséről is.

További intézkedéseket is tehetnek a települések annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék a szélsőséges hőséget a városokban és javítsák az életminőséget.

Ezek közé tartozik a beton- vagy aszfaltfelületek lezárása, fák ültetése az utcák mentén, a jelentős hulladékhőt termelő belső égésű motorok korlátozása, a tetők és az épületek homlokzatának zöldítése, az árnyékolás, valamint a több park és vízfelület kialakítása is.

Olvasd el ezt is: Kikészít a hőség és a pára? Ezek a legjobb páramentesítők!

(Via)