Kenjük, ne kenjük? Biztonságos a fényvédő krém ránk és bolygónkra nézve?

Egy fényvédő krémet tartalmazó doboz hátuljának megfejtése nem mindig egyszerű feladat – különös tekintettel az UV-szűrőkre vonatkozó figyelmeztetésekre, amelyek azzal függnek össze, hogy veszélyben vannak a korallzátonyok. A jó hatástól a rosszig, íme néhány dolog, amelyekkel fontos tisztában lennünk a fényvédő krém kapcsán.

Az elmúlt néhány évben híres turistaparadicsomokban adódott gond abból, hogy a helyiek kiálltak két UV-szűrő ellen, amely a fényvédő krémben megtalálható – ezek az oxibenzon és az oktinoxát -, hogy megvédjék a veszélyben levő korallzátonyokat – tudatta a dw.com.

A tilalmak mögött Craig Downs, vezető ökotoxikológus, a virginiai Haereticus Környezetvédelmi Laboratórium ügyvezető igazgatója állt, aki kiemelte: egyre több adat mutatja, hogy ezek az UV-szűrő vegyszerek károsak a tengeri ökoszisztémákra.

Emellett a közösségi médiában megjelenő téves információk aggodalmakat keltettek számos emberben, hogy vajon mennyire biztonságos a fényvédő krém az emberi egészségre nézve. A bőrgyógyászok már attól félnek, hogy a vita alááshatja a bőrrák megelőzésére tett erőfeszítéseket, amely manapság elsősorban a fényvédő krémekkel érhető el.

Mennyire káros tehát a fényvédő krém az emberi egészségre és veszélyben vannak-e a korallzátonyok?

Előszöris, kétféle fényvédő krém létezik: vegyi, amely elnyeli a káros UV-sugárzást és ásványi, amely fizikai gátat képez, visszaveri és szétszórja a napsugarakat.

A kémiai fényvédők UV-szűrői megvédik az emberi sejteket a DNS-károsodástól, de az oxibenzon, az ilyen fényvédő krémekben használt szerves vegyület, megzavarja a fiatal korallok hormonműködését.

„A kis korallok az óceán felszínén lebegnek, ahol a fényvédő krém megtalálható”

– hangsúlyozta Downs. Az ő mérföldkőnek számító 2016-os tanulmánya hozta összefüggésbe a korallelhalást az oxibenzonnal.

Az UV-szűrő hatására az apró korallok „bezárják magukat saját csontvázukba, lényegében saját készítésű kőkoporsót hoznak létre”. Ez megakadályozza őket abban, hogy visszatérjenek a zátonyokhoz, ami elfojtja a szaporodást és a kolóniákat korall-zombikká változtatja.

Kiderült, hogy a korallzátonyok, amelyek lényegében viharhárítóként segítik a partvonalak ellenálló képességét, szintén elkezdenek kifehéredni, miután két hétig 30,5 Celsius-fokos hőnek vannak kitéve. Downs kutatásai azonban kimutatták, hogy az oxibenzon már 27 Celsius-fokon is kifehéredést okozhat, bár egyelőre nem világos, hogy ez miért van így.

Az UV-szűrők pedig nemcsak a korallok fejlődését befolyásolják

Az oktokrilén fényvédő vegyület, amely benzofenonra bomlik, gyomirtó szerekben is megtalálható vegyszer – és Brazília partjainál kimutatták a delfinekben.

Megállapították, hogy megváltoztatja a zebrahal és a garnélarák embrióinak fejlődését, potenciálisan legyengítve és végső soron idő előtt elpusztítva őket. Emellett növeli annak kockázatát, hogy bekerül a táplálékláncba és eljut az emberhez.

Eközben abban a zónában, ahol a hullámok a partra csapódnak, a kavargó fényvédő krém a levegőbe kerülhet és a szárazföld belsejébe juthat, a homokdűnékbe. Downs arra is rámutatott, hogy egyre több adat van ezen vegyszereknek a növényi élet más formáira gyakorolt ​​toxicitására vonatkozóan. Gyanítja, hogy a dűnék növényzetét is elpusztítják.

„Szóval, ha megöljük a növényeket a homokdűnéken – amit láthatunk az egész világon -, el fogjuk veszíteni a homokdűnéket. S ha jön legközelebb a vihar, elveszítjük a partvonalat is”

– magyarázta az ökotoxikológus.

A fényvédő krém káros a bolygóra, de biztonságos az emberek számára?

A fényvédő vegyszereket országonként szabályozzák gyógyszerként vagy kozmetikumként, azonban az embereken végzett etikai tesztelés kihívást jelent.

Miko Yamada, a brit York-i Egyetem Bőrkutató Központjának tudományos munkatársa elmondta: a mesterséges intelligencia terén elért fejlődésnek köszönhetően kutatócsapata képes volt látni, mi történik, ha hosszabb időn keresztül ugyanazt a bőrfelületet fényvédő krémmel kenegetik.

A kémiai fényvédő krémek általában nem lépnek túl a bőr középső rétegén és nem jutnak be az erekbe.

De minél tovább marad a fényvédő a bőrön, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mélyebben felszívódik a szervezetben

– tudatta a szakértő a kutatás alapján.

Yamada szerint a határ körülbelül 2 óra, ekkor ideális esetben le kell mosni a fényvédőt és újra fel kell kenni.

Fenyegetést jelent a városban a fényvédő krém használata?

Sajnos, valósnak tűnik, hogy a városban a fényvédő krém alkalmazása fenyegetést jelent. A fényvédő összetevők ugyanis a szennyvízbe kerülnek – akár a zuhany lefolyóján keresztül, akár az emberi vizeletben, ha az már bekerült a szervezetbe. A kezelő létesítmények pedig általában nem tudják teljesen eltávolítani az UV-szűrőket.

Van, ahol már kiderült, hogy ezek a vegyszerek szennyvízzel bejutottak az alpesi tavakba. A közelmúltban Spanyolországban és Brazíliában végzett tanulmányok a csapvízben is kimutatták őket, bár a szintjük alacsony volt.

Milyen fényvédő krém jobb az ember és a bolygó számára?

A cink-oxidot és titán-dioxidot nanorészecskék nélkül tartalmazó ásványi vagy fizikai fényvédők a környezet számára biztonságosnak tekinthetők. Mellesleg, ezek olyan fényvédő összetevők, amelyeket az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) is biztonságosnak és hatékonynak tart.

Ezen fényvédő krémeket úgy ismerik, mint amelyek a bőr felszínén maradnak és kifehérítik azt.

Yamada szerint a legjobb megoldást azoknak, akik aggódnak, hogy a vegyi anyagok felszívódnak a szervezetükbe, ezek a típusú krémek jelentik.

Down szerint azonban még ásványi fényvédő krém használatakor is fontos, hogy figyelmesen olvassuk el a csomagolás hátulját. Egyes fényvédők további vegyszereket is tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek a környezetre, mint például az etil-hexil-metoxikrilén – ez is egy UV-szűrő, amely szintén benzofenonná bomlik – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mit tegyünk?

A nap elleni védekezést nem lehet kikerülni – a napvédelem minden eddiginél fontosabb ebben a rekordmeleg korszakban. A kezeletlen bőrrák pedig pusztító következményekkel járhat a betegek számára.

„Ha olyan seb van az arcunkon, ami nem gyógyul be és nagyobb lesz, vagy akár daganat jelentkezik például az arcon, az tönkreteheti a csontokat, az orrot, az ajkakat. Akár meg is ölhet”

– mondta el Judith Sirokay, a németországi Bonni Egyetemi Kórház bőrgyógyásza.

Olvasd el ezt is: Alattomosan csap le ránk a bőrrák – a legtöbb naptej 20 perc után érezteti hatását

A bőrgyógyászok azt javasolják, viseljünk nyári sapkát és olyan ruhát, amely a lehető legtöbb bőrfelületünket takarja. Amelyeket nem lehet letakarni, ott pedig továbbra is ajánlott a fényvédő krém használata.

„Nincs valódi küszöb arra vonatkozóan, hogy a fényvédő krém mikor válik veszélyessé az emberre”

– jegyezte meg Judith Sirokay.

Miközben további kutatásokra van szükség a hatások jobb megértéséhez, a szakemberek azt tanácsolják: a késő reggel és késő délután közötti csúcsidőszakban kerüljük az UV-sugárzást. Fontos emellett a megfelelő napszemüveg, a hatékony napvédő ruházat, amely szorosan szőtt anyagokból és speciális bevonatokból készül –  jelentős védelmet nyújthat a strandolóknak.

Olvasd el ezt is: Naptej – ezt jelentik a csillagok és az SPF értékelés

(Via)