Hogyan fogjuk túlélni a hőséget? Tényleg túl forró lesz a Föld az emberiségnek?

Sok országban tapasztaltunk extrém hőséget az utóbbi időben, azonban a lakott világ nagy részén sosem lesz „túl nagy a forróság az emberi élethez”, különösen a viszonylag száraz éghajlatú területeken – írja a theconversation.com. Ez jó hír, hiszen a kánikulában szinte mindenkinek megfordul a fejében, hogyan fogja az emberiség túlélni a hőséget.

Száraz helyeken a hőség alatt testünk a verejtékezéssel hűti le magát, a bőrünkről elpárolgó víz és hő elvonásával. Vannak azonban olyan területek, ahol alkalmanként veszélyesen forró és párás lesz a levegő, különösen ott, ahol a forró sivatagok közvetlenül a meleg óceán mellett helyezkednek el. Párás levegőben a verejték nem párolog el olyan gyorsan, így nem hűt le minket úgy, mint a szárazabb környezetben.

Vannak helyek, ahol tényleg nehéz túlélni a hőséget

A Közel-Kelet egyes részein, Pakisztánban és Indiában a nyári hőség a tenger felől fújó párás levegővel kombinálódhat, és ez a kombináció valóban halálos lehet. Százmillió ember él ezeken a területeken, a legtöbbjüknek nincs hozzáférése beltéri légkondicionáláshoz.

Változik az időjárás?

Amikor az emberek szenet égetnek el – legyen az szén az erőműben vagy benzin a járművekben -, szén-dioxid (CO2) keletkezik. Ez a láthatatlan gáz felhalmozódik a légkörben, és a Föld felszíne közelében csapdába ejti a Nap melegét.

Az eredmény az, amit „éghajlatváltozás” alatt értünk.

Minden egyes elégetett szén egy kicsit növeli a hőmérsékletet. A hőmérséklet emelkedésével a veszélyesen meleg és párás időjárás egyre több helyen kezdett el terjedni.

Az éghajlatváltozás sokkal több problémát okoz, mint a forró, izzasztó időjárás

Nem csupán az a probléma, hogy hogyan fogjuk túlélni a hőséget, hanem az is, hogy a forró levegő sokkal több vizet párologtat el. Így egyes területeken a növények, az erdők és a tájak kiszáradnak, és így hajlamosabbak lesznek az erdőtüzekre. Minden egyes Celsius-fok emelkedés hatszorosára növelheti az erdőtüzek kockázatát.

A felmelegedés hatására az óceánok víztérfogata is tágul, ami eláraszthatja a part menti régiókat. A tengerszint emelkedése azzal fenyeget, hogy 2100-ig akár 2 milliárd ember is elvándorolhat ezekből a térségekből.

Mindezek a hatások azt jelentik, hogy az éghajlatváltozás a globális gazdaságot is fenyegeti. Egy becslés szerint a szén-, olaj- és gázégetés folytatása az évszázad végére mintegy 25%-kal csökkentheti a globális jövedelmeket.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban a jövőre nézve vannak rossz és jó hírek is

A rossz hír az, hogy amíg égetjük a szenet, addig egyre melegebb és melegebb lesz.

A jó hír az, hogy a szén elégetése helyett tiszta energiával, például nap- és szélenergiával helyettesíthetjük a modern élet termékeinek és szolgáltatásainak működtetését.

Olvass még több érdekességet Egészség vagy Tudomány rovatunkban!

(Via)