A reggeli görgetés instant stresszessé tesz – Mit tehetünk telefonfüggőség ellen?

A telefonfüggőség sok embernél öltött ijesztő méreteket. Nem kevesek számára indul azzal a reggel, hogy az éjszakai értesítéseket csekkolják, rutin TikTok-ellenőrzést tartanak, egy rakás kihagyott Instagram-történetet néznek végig – s ez csak néhány dolog a telefonos tartalomból, amelyet számtalan ember végigpörget reggelenként – írta az independent.co.uk.

Köztük Katie Rosseinsky, aki arra panaszkodik, hogy ezzel 30 perc is elmegy és megalapozza számára a nap hangulatát. De vajon miért nem tud kiszállni belőle?

Nem számít, hogy alig tér magához reggel, hunyorogva nézi a képernyőt, 5, 10, 30 perc is könnyen eltelik, miközben mások ünnepi fotóit lapozgatja, megtanulja, hogyan kösse legjobban kontyba a haját, vagy hallgatja, ahogy egy kaliforniai sebész egy híresség drámai arcátváltozását magyarázza. Közben végtelenszer lenyomja a telefon „szundi” funkcióját és túl közel tartja az arcához a telefont a sötét szobában.

Olvasd el ezt is: Telefon-túlmelegedés – Vigyázz, könnyen felforr a hőségben!

A legidegesítőbb az egészben, hogy nem is igazán élvezi ezt a görgetést és az akaraterő hiánya miatt csalódottan kezdi a reggelt – vallja be a fiatal lány, aki a szíve mélyén tudja, hogy meglehetősen értelmetlen dolgokkal bombázzák. Az ő életminőségén nem javít, ha végignézi, ahogy egy influenszer jeges tejeskávét és péksüteményt vásárol, hogy „romantizálja a napját”.

A telefonfüggőséget, a görgetés szokását azonban lehetetlennek tűnik megtörni.

Lehetetlen megtörni a telefonfüggőséget?

Biztosan nem Katie az egyetlen, akinek a nap első pillanatait meghatározza a közösségi média: egy tanulmány szerint az okostelefon-használók 80 százaléka az ébredéstől számított 15 percen belül ellenőrzi a készülékét. Mi tehát ennek a kényszernek a hatása és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

Elsőként érdemes egy pillantást vetni arra, miért vetik oly sokan magukat az apró képernyőkön zajló eseményekbe, mielőtt eszünkbe jutna a reggelizés vagy a fogmosás. A dolog egy része bizonyosan magával a telefonnal való kapcsolatnak köszönhető.

A modern munkakultúra – legalábbis az Egyesült Királyságban -, arra ösztönzi az embereket, hogy a hivatalos órákon kívül is mindig legyünk bekapcsolva, felkészülve az e-mailekre és a chat-értesítésekre. Csoda-e, ha első lépésünk az, hogy megnézzük, elszabadult-e a pokol a postaládánkban? Majd, ha már a telefon a kezünkben van, egy kis csemegeként görgetéssel folytatjuk a napkezdést a közösségi médiában?

Egyes munkák is megkövetelik, hogy a világ történéseivel tisztában legyünk, még mielőtt leülnénk az íróasztalhoz.

A telefonfüggőséggel küzdő Katie Rosseinsky emlékei szerint akkor kezdte el a reggeli görgetést, amikor a munkanapját egy reggel 7.30-as megbeszéléssel kezdte. Korábban adott volt, hogy már korábban átszűrték a címlapokat, még akkor is, ha ez azt jelentette, hogy ezt a saját idejükben tették.

Aztán ott vannak maguk az alkalmazások. A közösségimédia-platformokat – ahogyan azzal mostanra halványan tisztában vagyunk -, azért fejlesztették ki, hogy beindítsák az agy jutalmazási rendszerét. Amikor új értesítés érkezik vagy egy új TikTok-videóra kattintunk, dopamint kapunk – ez az a neurotranszmitter, amely segít az örömérzésben. Nemcsak maga a görgetés ad egy kis dopaminjutalmat, hanem maga a várakozás is, hogy megtegyük, így végül egyre tovább akarjuk folytatni ezt a tevékenységet – és a telefonfüggőséget.

Amikor megállunk, dopaminszintünk visszaesik. Innen ered a „csak még egy Instagram-történet…” csapda, amelybe olyan könnyű beleesni.

„Nagyon hozzászoktunk ahhoz, hogy az e-mail postafiókunkba vagy a közösségi média fiókjainkba valami érkezik, ami egy csekély kapcsolat érzését kelti bennünk. Bármilyen hamis vagy ideiglenes legyen is ez, mégis keressük az érzést”

– mondta el dr. Charlotte Armitage pszichológus és pszichoterapeuta, a No Phones at Home Day alapítója.

Ördögi kör

A görgetés azonban tipikusan a „csökkenő hozamok esete”. Minél többet görgetünk, annál többet kell tennünk, hogy elérjük ugyanazt a lendületet. A dopaminszint szabályozása érdekében az agy végül mérsékeli az átvitelt és a normál alapvonal alá csökkenti. Ez dopaminhiányt hoz létre. A tünetek ismerősek lehetnek: koncentráció-hiány, fáradtság, ingerlékenység.

Rossz ötlet a napot a telefonon görgetéssel kezdeni, mert ez befolyásolja, hogy agyunk hogyan vált át alvásból teljes ébrenlétbe. A mély alvás során lassú, alacsony frekvenciájú delta hullámok hajlamosak fellépni, segítve az agyat és a testet felépülni az előző nap eseményeiből.

Aztán pedig, amikor könnyebben alszunk, ezeket felváltják a théta hullámok, amelyek a relaxációhoz és a kreativitáshoz társulnak. Amikor felébredünk, az agy alfa-hullámokat termel ezen köztes állapotra, amikor tudatosak vagyunk, de nem igazán koncentrálunk semmire.

Dr. Armitage szerint az agynak valóban fel kell ébrednie és alkalmazkodnia kell, fontos megnyugodnia – ezután felkelhetünk és készülhetünk.

Ám a telefonfüggőségben szenvedők a telefonjukhoz nyúlnak, amikor kinyitják a szemüket, s arra kényszerítik magukat, hogy idő előtt a következő szakaszba ugorjanak, vagyis a félig ébrenlétből az éber állapotba, nagyfrekvenciás béta hullámokkal. Ezek általában a nap későbbi részében fordulnak elő, amikor mélyen egy feladatra koncentrálunk – hasznosak, amikor dolgozunk vagy megpróbálunk megoldani egy problémát. Ám ha túl korán jelentkeznek, elsöprő erejűek lehetnek és stresszesnek érezhetjük magunkat.

„A közösségi média hírfolyamaiban búvárkodás olyan, mintha egy doboz Red Bull-t innál a reggelid mellé, nem pedig egy pohár vizet”

– vélekedik a szakember.

S mindez még azelőtt történik, hogy elkezdtünk volna számolni a számunkra látható bejegyzések és videók tényleges tartalmával. Nem meglepő módon, ha nyomasztó híreket olvasunk a közösségi médiában, vagy azt látjuk, hogy mindenkinek az élete csodálatosan néz ki az Instagramon, az kibillentheti érzelmeinket és rányomja bélyegét a hangulatunkra a nap további részében.

„Ha így kezdjük a napot, az azt jelenti, hogy már túlterheltek vagyunk, mielőtt rendesen felébredtünk volna. Látjuk a világban zajló dolgokat és még ki sem mozdultunk az ágyunkból. Ez nagyon furcsa dolog”

– mondta dr. Armitage.

De mit lehet tenni a telefonfüggőség ellen?

Számos tanácsot lehet olvasni annak kapcsán, hogyan szakítsuk meg ezt a szokást, miként szabaduljunk meg a telefonfüggőségtől, a görgetési kényszertől. Azok azonban, akik biztosak benne, hogy például nem fogják pozitív megerősítésekkel kezdeni napjukat a tükör előtt vagy egy gyors meditációval, másfajta tanácsokra vágynak.

Dr. Armitage-nak van egy egyszerűbb ötlete.

„Annak módja, hogy abbahagyjuk a görgetést, az, ha tudatában vagyunk annak, hogy mennyit görgetünk. A leálláshoz egy kicsit meg kell nehezítenünk az alkalmazások elérését. Ekkor az agyunk beindul és azt mondja: „Tényleg ezt akarod csinálni?”

– javasolta a szakember.

Első lépésként dr. Armitage azt javasolja, tegyük rendbe a telefonon lévő alkalmazásokat. Rakjuk az összes közösségi média-alkalmazást egy másik oldalra, a kezdőképernyőn kívülre és helyezzük el őket egy mappába, mert sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül elérni őket. Ez arra késztethet bennünket, hogy felismerjük, mit is csinálunk valójában.

A „ne zavarjanak” funkció bekapcsolása vagy a telefon repülőgép üzemmódba állítása is hasznos lehet, így biztosítható, hogy felébredéskor ne fogadjon minket azonnal egy halom értesítés.

Ha pedig képesnek érezzük magunkat rá, egyáltalán ne tartsuk a telefont a hálóban éjszakára, hagyjuk máshol. Vegyünk ébresztőórát, ne a mobillal keltsük magunkat!

Kezdjük el nyugodtan a napot, akár egyedül, akár a háziállatunkkal, akár a családdal.  Fontos, hogy rendesen felébredjünk és a telefon csak ezután kerüljön a képbe.

Olvasd el ezt is: Betegséget okoz a túl sok telefonozás – érdemes lerakni

(Via)