Adathalászat: ingyenes szolgáltatásokkal kecsegtetnek a neten

Egyre többször szembesülünk vele: ingyen böngészhetünk az interneten, ha cserébe engedélyezzük, hogy személyes adatainkat gyűjtsék és célzott hirdetésekkel bombázzanak minket. Ha viszont az adathalászat iránt ellenérzésünk van és nemet mondunk rá, akkor fizetnünk kell – írja a bbc.com. Ez az úgynevezett „beleegyezés vagy fizetés” modell, amely forradalmasítja az online adatvédelmet, de komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet.

A digitális világban egyre gyakoribbá válik, hogy a weboldalak egyértelmű választás elé állítják a felhasználókat. Vagy ingyen használhatják az oldalt, cserébe azonban engedélyezik, hogy személyes adataikat gyűjtsék és felhasználják célzott hirdetésekhez – tulajdonképpen adathalászat történik – vagy pedig fizetnek azért, hogy ezt elkerüljék. Ezt a modellt, amelyet „beleegyezés vagy fizetés”-nek neveznek, egyre több vállalat alkalmazza, de a szakértők és a hatóságok egyaránt aggódnak az etikai és jogi következményei miatt.

Az adathalászat szabad akaratból történik

Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága, az Information Commissioner’s Office (ICO) is alaposan megvizsgálta ezt a kérdést. Bár az ICO szerint az adatvédelmi törvények elvileg nem tiltják ezt a modellt, hangsúlyozzák, hogy a felhasználók hozzájárulása mindig szabadon adott, tájékozott és bármikor visszavonható kell legyen.

A „beleegyezés vagy fizetés” modell mögött az a gondolat áll, hogy az internetes tartalmakért valamilyen formában fizetnünk kell. A hagyományos üzleti modellben ezt azáltal érték el a vállalatok, hogy ingyenes szolgáltatásokat kínáltak, cserébe pedig a felhasználók személyes adatait gyűjtötték és értékesítették a hirdetőknek. Az utóbbi években azonban szigorodtak az adatvédelmi szabályozások, és a felhasználók is egyre tudatosabbak lettek adataik védelmével kapcsolatban. Ennek eredményeképpen a hirdetők kevesebbet fizetnek az adatainkért, ami nehéz helyzetbe hozza a weboldalakat.

De vajon tisztességes-e, hogy a felhasználóknak fizetniük kell azért, hogy megvédjék a magánéletüket? Az adatvédelmi szakértők szerint a „szabadon adott hozzájárulás” fogalmát nagyon szigorúan kell értelmezni. A felhasználóknak valóban szabadon kell tudniuk dönteni arról, hogy engedélyezik-e adataik felhasználását.

Vizsgálódik az EU

Az Európai Unióban már több vizsgálat is folyamatban van a „beleegyezés vagy fizetés” modellek kapcsán. A Meta például bevezette ezt a modellt az Instagram és a Facebook platformjain, de az Európai Bizottság megállapította, hogy ez az eljárás ellentétes lehet az uniós jogszabályokkal.

A „beleegyezés vagy fizetés” modell tehát számos kérdést vet fel az adatvédelem, a fogyasztói jogok és a vállalati felelősség területén. A jövőben várhatóan még több szabályozás születik majd ezen a területen, amelyeknek célja, hogy megvédjék a felhasználók adatait és biztosítsák, hogy a vállalatok tisztességesen járjanak el.

(via)

Itt arról olvashatsz, hogy a Shein beismerte a gyerekmunkát.