Miért hemperegnek a kutyák a kakiban? Ez lehet a titok nyitja

A kutyák előszeretettel hemperegnek – számunkra – bűzös dolgokban. Lehet, hogy ez egy olyan kommunikációs forma, amit csak most kezdünk megérteni. Miért hemperegnek a kutyák a kakiban? Erre keresi a választ kutatók több csoportja.

Simon Gadbois kanadai etológus border collie-ja, Zyla viselkedésén keresztül igyekszik választ adni a miértekre. Történt egyszer, hogy a kutató és derék négylábú barátja Új-Skócia zord tájain vadállatokat követett, amikor Zyla hirtelen megállt, elkezdte szaglászni a földer, majd mielőtt Gadbois közbeléphetett volna, a kutya lelkesen hemperegni kezdett. Majd gazdája orrát megcsapta a szag.

„Ha még nem érezted a hódürülék szagát, elmondom, hogy szörnyű, igazán undorító, és a kutya hetekig bűzlik utána”

– mondja.

Gadbois a vadon élő farkasok, rókák és prérifarkasok viselkedését tanulmányozza Kanadában, és Zylát is arra képezte ki, hogy segítsen neki az állatok nyomára bukkanni. De valamilyen rejtélyes oknál fogva Zyla jobban élvezte a hódürülékben való dörgölőzést. A kutató szerint a kutya furcsa hóbortja meglepő módon egyáltalán nem befolyásolta a teljesítményét.

Gadbois kutatásai során elsősorban arra helyezte a fókuszt, hogy a kutyák és kutyafélék hogyan érzékelik a világot az orrukon keresztü. Az emberek először 23 000 évvel ezelőtt háziasították a kutyákat a farkasokból, és azóta is együtt élünk velük. Mégis, ennyi közösen eltöltött idő ellenére is meglepően kevés kutatás van arról, hogy pontosan miért is okoz akkora örömöt a kutyáknak, ha más állatok ürülékében hemperghetnek.

Az evolúció csökevénye lenne?

Az egyik népszerű elmélet szerint az ürülékbe dörgölőzés iránti hajlam egyszerűen egy evolúciós maradvány lehet. Ha ez igaz, bár megtanítottuk őket ülni, maradni és lefeküdni, úgy tűnik, ezt a bűzös alapösztönt nem tudtuk elnyomni bennük.

„Lehet, hogy valamikor régen ennek nagyon fontos funkciója volt, majd – bár már nincs rá szükség – ők még mindig csinálják” – véli Gadbois. A farkasokra is jellemző, hogy belehemperegnek más állatok ürülékébe, sőt még elhullott állatok tetemeibe is. Az egyik népszerű magyarázat szerint ez a viselkedés egyfajta szagálcát nyújthat a ragadozóknak, amikor a zsákmányukat követik. De egy 1986-os tanulmány, amelyben biológusok két fogságban tartott kanadai farkascsoport illatdörzsölési szokásait figyelték meg, megkérdőjelezheti ezt az elképzelést.

A kutatók ugyanis különféle szagokat biztosítottak a farkasoknak, és meglepő módon a farkasokat legkevésbé a növényevő állatok, mint például a birka vagy a ló ürüléke érdekelte. Az ételek szintén hidegen hagyták őket. Annál inkább vonzódtak a mesterséges illatokhoz, például a parfümhöz vagy a motorolajhoz. Egy olyan állat számára, amelyik álcázni igyekszik a szagát a zsákmánya elől, meglepő, hogy olyan illatokat választ, amelyek ennyire idegenek a természetes környezetüktől.

A kutatók azt is megállapították, hogy a farkasok második kedvenc illata más ragadozók, például a pumák és a fekete medvék ürüléke volt. Pat Goodmann, az Indianai Wolf Park vezető állatgondozója hasonló viselkedést tapasztalt az általa gondozott farkasok között.

„Itt, a Wolf Parkban a farkasok szívesen belehemperegnek idegen kutyafélék és házimacskák illatába. Ez nem lenne alkalmas az álcázására” – mondja. „A farkasok vadászmódszeréhez nincs szükség ilyen fokú leplezésre” – teszi hozzá. Lehetséges tehát, hogy a bűzös szagokba való hemperegésnek más szerepe lehet? Ahelyett, hogy elrejtené őket a zsákmány elől, inkább segíthet a kisebb kutyaféléknek elkerülni más ragadozókat.

Ezt az elképzelést támogathatja egy 2016-ban publikált kutatás, amelyet Max Allen, a Wisconsin-Madison Egyetem ökológusa vezetett. A vizsgákat során a kaliforniai Santa Cruz környékén élő szürkerókáknál tapasztaltak szokatlan viselkedést. A normál esetben visszahúzódó szürkerókák ugyanis a kamerafelvételek szerint rendszeresen látogatták azokat a helyeket, ahol hím pumák illatjeleket hagytak. A rókák pofájukkal dörgölőztek a frissen, erős szagú pumavizelettel megjelölt helyekhez. Allen úgy véli, a rókák ezeknek a nagy testű macskaféle ragadozóknak a szagát álcaként használják, hogy elrejtőzzenek más nagyobb ragadozók, például fő táplálékkonkurenseik, a prérifarkasok elől.

Egy „bolond” százat csinál

Az általam tanulmányozott farkasoknál, ha az egyik elkezdett hemperegni egy szarvas tetemében, az egész falka követte a példáját – emlékszik vissza Simon Gadbois Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért dörgölőznek a nagyobb kutyafélék, például a farkasok is más ragadozók szagos dolgaihoz. Lehetséges, hogy a hím rókák egyszerűen a saját szagukat próbálják hátrahagyni, amikor a fejük és nyakuk hozzáér valamihez – ezt alátámasztja az a tény, hogy az orr körüli mirigyek közel vannak a szájukhoz, amelyek zsírszerű anyagot választanak ki. A kutyák esetében lehet egy társadalmi aspektusa is ennek a viselkedésnek: egyszerűen csak megpróbálnak megosztani egy érdekes szagot veled.

Azoknak a vadállatoknak, amelyek a világot nagyrészt az orrukon keresztül érzékelik, hasznos lehet az információk megosztása a falka többi tagjával. A pettyes hiénák például előszeretettel hempergőznek elhullott állatok tetemeiben. Egy fogságban tartott hiénákat vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy amikor az állatok dögszaggal itatták át a bundájukat, több törődést és figyelmet kaptak csoportjuk többi tagjától. Ha azonban az illatot kámforra cserélték, ezek a társas interakciók csökkentek. Egy etiópiai farkasokat vizsgáló tanulmány is arra  jutott, hogy ezek az állatok hajlamosak voltak emberi ürülékben és olyan földön hempergőzni, ahol nemrég emberek jártak.

Goodmann szerint néhai kollégája, a Wolf Park alapítója, Erich Klinghammer azt vallotta, hogy az illatban való hemperegés egyfajta „nem tudatos kommunikáció” lehet, ahol a farkasok ösztönösen viszik magukkal a szagokat a bundájukon. De ő is észrevette, hogy az illatban való hemperegés összefüggésbe hozható a táplálékszerzéssel. Azt feltételezte, hogy az élelem szaga a farkas leheletén és bundáján azt jelezte, hogy van még maradék, amit a falka többi tagja visszakövethet az illat forrásához.

A szaggyűjtés okait még mindig nehezen értjük meg. Egy horvátországi állatkert farkasain végzett tanulmány arra jutott, hogy az illatokban való hemperegés egy összetettebb kommunikációs forma része lehet. Két évig különféle szagokat mutattak be a farkasoknak, és úgy tűnt, az állatok alaposan megválogatták,  hogy mely illatokban akartak hemperegni. Míg sok időt töltöttek növényevők, például szarvasok és tengerimalacok ürülékének szaglászásával, a legnagyobb érdeklődést azok az illatok váltották ki, amelyekkel korábban nem találkoztak, például a curry, a rozmaring és a birkagyapjú. A kutatók szerint ez is egy módja a falka többi tagjával való kommunikációnak.

Miért hemperegnek a kutyák a kakiban? Egy lazább okfejtés:

Why Do DOGS Roll in POOP? ?? (3 Reasons)

? Does your dog like to roll around in excrement? It is an unpleasant, but all too common behavior which implies there may be a few issues threatening their well-being. While rolling around on the grass isn’t usually a problem, rolling in feces certainly can be.

Gadbois szerint létezhet egy egyszerűbb magyarázat is. Az általa Kanadában tanulmányozott farkasfalkákban a vezérállat volt az első, amelyik egy erős illatban hemperegni kezdett, majd a többiek is követték a példáját. „Lehet, hogy ez a csoportos szag kialakításáról szól” – mondja. „Az általam tanulmányozott farkasoknál, ha az egyik elkezdett dörgölőzni valamihez, például egy szarvastetemhez, az egész falka követte. Ezt vadon élő prérifarkasoknál és rókáknál is láttam. Ez a felvetés, hogy egy illat megosztása növeli az összetartozás érzését, az afrikai vadkutyáknál is megfigyelhető: a nőstények belehempergőznek a csatlakozni kívánó csoport hímjeinek vizeletébe.

Az afrikai vadkutyák pedig rendszeresen dörzsölik falkatársaikhoz illatmirigyeiket, hogy felvegyék egymás szagát. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a falkában élő állatok, mint például a farkasok és a kutyák esetében a szagos dolgokba hempergést az állat beilleszkedését segítheti. Az is lehetséges, hogy a falkában élő állatok a társadalmi helyzetük javítása érdekében használják ezt a viselkedést – ha egy rangosabb állat illatához dörgölőznek, a magasabb státusz szó szerint „átdörzsölődhet” rájuk.

A „szagtükör”-elmélet

Egy nemrégiben készült, Roberto Cazzolla Gatti, a Bolognai Egyetem biológusa által vezetett tanulmány bonyolultabb magyarázatokat is megfogalmaz. Az olasz kutatók úgy vélik, a farkasok képesek felismerni önmagukat az általuk hagyott szagok alapján – amolyan„szagtükörhöz” hasonlóan. A fogságban tartott farkasok soha nem hemperegtek a saját illatukban, de más csoporttagok, falkán kívüli farkasok és kutyák szagában igen. Az illatban való hemperegésnek Cazzoláék szerint több funkciója lehet: utánzás, társas viselkedés és identitás.

Természetesen az is lehetséges, hogy az állatok pusztán élvezetből fetrengenek erős szagokban. Michael Fox egyik 2007-es könyvében („Kutyatest, kutyalélek”) felvetett teória szerint a kutyák egyszerűen örömet lelnek az illatok gyűjtésében, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek parfümöt fújnak magukra. Az etológus szerint az emberi parfüm használata segíthetne visszatartani a kutyát attól, hogy kellemetlen szagokat keressen. A kutyapszichológus Stanley Coren is egyetért abban, hogy a kutyák élvezhetik azokat az illatokat, amelyek a mi orrunk számára undorítóak. Ezt egy „rosszul felfogott esztétikai érzékhez” hasonlítja, amely hasonló ahhoz, ahogy egyes emberek harsány, színes ruhákat viselnek. Amikor ismerős szagot (például egy ismerős ember illatát) érzik, azok az agyi területek aktiválódnak, amelyek a jutalmazással kapcsolatosak.

Az illatanyagokban való hempergés nem csak a kutyafélék családjára jellemző. Többek között a macskák és a sertések is művelik, ám egyelőre az ő motivációik sem ismertek.

Összegezve, bár sok elmélet létezik a kutyák ürülékhez és más bűzös anyagokhoz való vonzódásának okára, hogy miért hemperegnek a kutyák a kakiban, egyelőre nem tudni pontosan. Elképzelhető, a viselkedésnek többféle célja is van, például álcázás, a társas kapcsolatok erősítése, vagy egyszerűen csak kedvtelés. Az is lehet, hogy a kutyafélék azért gyűjtik be az illatanyagokat, hogy információkat osszanak meg társaikkal, vagy hogy egy csoport közös szagát hozzák létre.

Bármelyik magyarázat is a valós, egy biztos: a kutyákat jelentős mértékben az orruk vezérli, és mi, emberek csak most kezdjük igazán megérteni, hogyan érzékelik ők a világot. Az pedig, hogy miért hemperegnek a kutyák a kakiban, egyelőre – ha nem is megoldhatatlannak tűnő, de – rejtély.

(Via)