Természeti katasztrófák: hőhullámok, aszályok, hurrikánok – Így tudja túlélni az emberiség

A klímaváltozás nem csak a sarkok olvadását és a hőhullámokat jelenti, hanem egyre gyakoribb és pusztítóbb természeti katasztrófák is. Áradások, aszályok, hurrikánok – a lista sajnos hosszú. De vajon tehetetlenek vagyunk a természet erejével szemben? A válasz nem egyértelmű, hiszen az emberi tevékenység jelentős szerepet játszik abban, hogy mennyire vagyunk kitéve ezeknek a katasztrófáknak – írja a dw.com.

A Fülöp-szigeteken a természeti katasztrófák szinte a mindennapi élet részét képezik. Legutóbb a Yagi tájfun, helyi nevén Enteng, folyókat öntött el, és földcsuszamlásokat indított el, legalább 15 ember halálát okozva. Május óta ez az ötödik tájfun, amely a Fülöp-szigeteket sújtja. A magas kockázatú országok idei rangsorában a Fülöp-szigetek áll az élen, ezt követi Indonézia, India, Kolumbia és Mexikó.

A hőséghullámok, az áradások, a szárazságok és az erdőtüzek egyre gyakoribbá válnak világszerte. A tudósok egyöntetűek: a klímaváltozás az egyik fő oka ennek a trendnek. Ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, a szélsőséges időjárási jelenségek is gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

Természeti katasztrófák: nemcsak a természet a hibás

Bár a természet erejét nehéz megfékezni, az emberi tevékenység jelentősen befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kitéve a katasztrófáknak. A városok és infrastruktúrák építése gyakran olyan területeken történik, amelyek különösen érzékenyek a természeti veszélyekre, például folyópartokon vagy földrengésveszélyes zónákban.

Katrin Radtke, a németországi Bochum Ruhr Egyetem katasztrófa-készültségre szakosodott vezetője szerint az emberiség képes csökkenteni a természeti katasztrófáknak való kitettségét. Ez azt jelenti, hogy olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek csökkentik annak valószínűségét, hogy egy katasztrófa súlyos következményekkel járjon.

Hogyan készüljünk fel a jövőre?

A városokat úgy kell tervezni, hogy ellenálljanak a szélsőséges időjárási jelenségeknek. Ez azt jelenti, hogy több zöldterületet kell kialakítani, az épületeket úgy kell tervezni, hogy ellenálljanak az áradásoknak és a szélviharoknak, és az infrastruktúrát is fel kell készíteni a változó körülményekre. Az időjárás-előrejelzések és a korai figyelmeztető rendszerek segíthetnek az embereknek felkészülni a közelgő katasztrófákra. Minden településnek rendelkeznie kell egy részletes vészhelyzeti tervvel, amely meghatározza, hogy mi történik katasztrófa esetén. Az embereknek tudniuk kell, hogyan kell viselkedni vészhelyzetben. Az iskolákban és a közösségekben rendszeresen kell tartani oktatásokat a katasztrófa-elhárításról. A klímaváltozás globális probléma, ezért a megoldáshoz globális összefogásra van szükség.

(via)

Itt a szamárköhögés járványról olvashatsz.

Itt pedig a klímakatasztrófáról tudhatsz meg többet: