A Boris vihar rossz előjel, Közép-Európa melegszik a leggyorsabban, ez vár ránk

A Boris vihar, amely idén nyáron söpört végig Közép-Európán, nem csak anyagi károkat okozott, de számos ember életét is követelte. A tudósok szerint ez a katasztrofális esemény az éghajlatváltozás egyértelmű jele, és sajnos csak az első egy sor hasonló eseményből. A kontinensünk a világ egyik leggyorsabban felmelegedő régiójává vált, és az extrém időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak – írja a bbc.com.

A Boris vihar a meleg miatt volt ilyen heves

A World Weather Attribution (WWA) csoport kutatásai szerint a Boris vihar által hozott csapadékmennyiség az éghajlatváltozás nélkül sokkal kisebb lett volna. A melegebb légkör több nedvességet képes tárolni, ami erősebb záporokhoz vezet. A tudósok szerint, ha a globális felmelegedés eléri a 2 fokot, akkor az ilyen típusú események akár 50%-kal gyakoribbá és 5%-kal intenzívebbé válhatnak.

Európa, és különösen Közép-Európa, a leggyorsabban melegedő kontinens. Az elmúlt években a hőhullámok, az aszályok és az árvizek egyre gyakoribbá váltak. A Boris vihar csak az egyik példa arra, hogy az éghajlatváltozás milyen súlyos következményekkel járhat.

A Boris vihart jó előre jelezték

Bár a helyzet komoly, az időjárás-előrejelzések folyamatos fejlődése miatt az ilyen katasztrófák hatásai mérsékelhetők. A Boris vihart például már napokkal előre jelezték, így a hatóságoknak volt idejük felkészülni. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a halálos áldozatok száma kevesebb legyen, mint korábbi hasonló eseményeknél.

Az árvízvédelem fontossága

Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése is kulcsfontosságú a védekezésben. Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelentős beruházásokat tettek az árvízvédelemre, ami segített megmenteni számos várost. Azonban az éghajlatváltozás miatt ezek a rendszerek is folyamatos fejlesztésre szorulnak.

„Az árvízesemények a jövőben jelentősen növekedni fognak, ezért ha az árvízvédelmet a jelenlegi szinten tartjuk a hatások elviselhetetlenné válhatnak az európai társadalmak számára.”

-mondta az olasz Francesco Dottori, az IUSS tudományos szervezet munkatársa.

Mit tehetünk?

A megoldás az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, akkor az ilyen típusú katasztrófák gyakorisága és súlyossága jelentősen csökkenhet.

„Szimulációink azt mutatják, hogy ha sikerül a jövőbeli globális felmelegedést 1,5 C alatt tartani, akkor a jövőbeli árvízkár a felére csökken.”

-mondta Richard Allan, a Readingi Egyetem klímatudományi professzora.

Itt arról olvashatsz, hogy tarol a nyugat-nílusi vírus.

(via)

Itt a nyugat-nílusi vírusról tuhatsz meg többet.

Itt pedig a Boris viharról: