Mindig jókor emlékeztet: így segíthet a mesterséges intelligencia demencia esetén

Nagyon úgy tűnik, hogy a már számos területen jeleskedő mesterséges intelligencia a demenciával küzdő időseknek is segítő kezet nyújthat. Elsősorban azzal, hogy az MI-alapú eszközök segítenek ezeknek az embereknek a mindennapi rutinjaikban.

Pete Middleton, aki az Egyesült Királyságbeli Northamptonshire-ben él a feleségével, maga is megkapta a demencia diagnózisát.

Middleton azonban idejekorán elkezdte használni a technológiát: az 1980-as években a Királyi Légierőnél kezdett érdeklődni a számítástechnika iránt, s több programozási nyelvet is megtanult.

Az elmúlt években lelkesedett a mesterséges intelligencia térnyerése iránt is, amelyet fényképek szerkesztésére, szöveges üzenetek fordítására és kutatásra alkalmaz.

Vagyis, összességében Middleton úr mozgalmas nyugdíjas életet él. Hobbijai és demenciával foglalkozó blogja mellett tapasztalati tanácsadó, bizottsági tag és önkéntes az Alzheimer Társaságnál, hiszen neki magának is küzdenie kell a demenciával.

A betegséget öt évvel ezelőtt, 65 éves korában diagnosztizálták nála. Változásokat észlelt a rövid távú memóriájában. Példának okáért elmondta, hogy még mindig tud alkalmazásokat írni mobiltelefonokra, de nem emlékszik, hova tette a telefonját.

Pete Middleton azonban úgy véli: demencia esetén (is) a mesterséges intelligencia segíthet áthidalni ezt a szakadékot.

Olvasd el ezt is: Demencia-kockázat – Így lehet csökkenteni és késleltetni az elbutulást

„Ha az emberek beépítik a mesterséges intelligencia használatának előnyeit az életükbe, az jót tesz az önbecsülésüknek és segít hosszabb ideig megőrzni a függetlenségüket. Ráadásul, ha így teszünk,  távol tartjuk magunkat a kórháztól és a gondozóházaktól” – vélekedett.

Nem kevés mesterséges intelligencia-eszköz segíthet demencia esetén

Manapság számos mesterséges intelligencia-alapú eszköz kínál segítséget a demenciával élő emberek mindennapi rutinjaiban.

Ilyen például a Simon, egy olyan alkalmazás, amely földrajzi nyomkövetést és gépi tanulást alkalmaz a felhasználó konkrét igényeinek meghatározására és olyan értesítéseket biztosít, amelyek segítséget nyújthatnak.

„Ez például magában foglalhatja azt, hogy emlékezteti az embert a PIN-kódjára, amikor az alkalmazás észleli, hogy a bankban tartózkodik”

– mondta el Fiona Carragher, az Alzheimer Társaság kutatási igazgatója.

A Simon jelenleg bétatesztelés alatt áll.

Egy másik, a területen régóta működő program a Florence Project. Utóbbi hasznos kommunikációs technológiák kifejlesztésére törekszik a demenciások számára.

„A kommunikáció erős megőrzésének kérdését vizsgáljuk – tehát nem helyettesítjük a család és a gondozók, valamint a demenciával élő emberek közötti kommunikációt, hanem inkább támogatjuk azt”

– fogalmazott Janet Wiles, az ausztrál Queenslandi Egyetem emberközpontú számítástechnikával foglalkozó professzora.

Wiles professzor, akinek édesanyja ugyancsak demenciával küzd, tagja a Firenze Projekten dolgozó csapatnak, amely igencsak szeretné elkerülni, hogy termékei a használaton kívüli, túl bonyolult eszközök fiókjába kerüljenek.

A csoport tehát magában foglal egy Élettapasztalat-szakértői testületet, amely demenciás emberekből áll és azokból, akik segítenek a gondozásukban.

MI-eszközök a mindennapi tevékenységek gördülékenységéért

A projekt három eszközt fejlesztett ki – egy naplót, egy zenelejátszót és egy digitális fényképező képernyőt. Ezek egyszerűen használható, egyfunkciós eszközök, fizikai elemekkel, például tekerőgombokkal vagy gombokkal, amelyek az élettapasztalat-szakértők preferenciáit is integrálják.

Az eszközökön lévő tartalom helyben vagy távolról is módosítható. Például, az ország másik részén élő hozzátartozó frissítheti a lejátszási listát a zenelejátszón, amennyiben a demenciával küzdő személy erre engedélyt ad.

A mesterséges intelligencia ezen eszközöknek a személyre szabásában is segít. „Tudásbankot” építenek minden ember számára az általa megválaszolt kérdések vagy beszélgetéseik alapján.

A hangot átírják és bizonyos esetekben le is fordítják, mielőtt az eszközökön elérhetővé tett információkat betáplálnák. A naplóeszköz például megjelenítheti egy új részmunkaidős gondozó fényképét, amellett, hogy mikor érkezik.

Az igények és preferenciák a beteg állapota függvényében változhatnak. Így például a naplóban szereplő információk leegyszerűsíthetők, hogy megfeleljenek a felhasználó igényeinek.

A csapat semmiképp sem akarta a fejlesztési folyamatot elsietni – a projekt már nagyjából egy évtizede fut, de immár a prototípusok tesztelésének szakaszában tart.

„A demenciában szenvedőknél a rosszul működő technológia hátulütője gyakran sokkal rosszabb, mint más emberek esetében”

– hívta fel a figyelmet Wiles professzor.

Hozzátette, hogy az adatok védelme és biztonsága különösen fontos a demenciában szenvedők esetében.

A mesterséges intelligencia robotok formájában is segít demencia esetén

A mesterséges intelligencia-alapú chatbotokat integrálják társrobotokba is. Hiro-chan például egy arctalan, ölelhető, lágy terápiás robot. A kutatók úgy vélik, a Hiro-channal való interakció csökkenti a stresszt a demenciától szenvedőkben.

A szakemberek jelenleg azon dolgoznak, hogy a ChatGPT-t a hangszórókkal és mikrofonokkal együtt integrálják a robotokba. A teljes tömegük így is kevesebb mint 800 gramm maradna.

A gondozóotthonokban élő demenciás emberekkel végzett kezdeti tesztek során kiderült számukra, hogy a vártnál egyszerűbb párbeszéd több beteg számára lenne vonzóbb – emelte ki Hidenobu Sumioka, a kiotói Advanced Telecommunications Research Institute International intézet robotikusa.

Mindazonáltal „kritikus, hogy a mesterséges intelligencia ne helyettesítse a demencia ellátásában oly fontos emberi érintkezést” – mondta Carragher asszony. – Ehelyett az ellátás fokozására kell használni oly módon, hogy az előnyös legyen a demenciával élők és gondozóik számára.”

Dennis Frost, nyugdíjas programozó – a Florence Project Living Experience Expert Panel tagja -, azt is hangsúlyozta, hogy a társadalmi szerepvállalás nagyon fontos a demenciával diagnosztizált emberek számára.

„Javaslom, hogy az emberi interakció növelése élvezzen prioritást a mesterséges intelligencia-interakció növelésével szemben. Végül is érdekelné a mesterséges intelligenciát, hogy élek vagy halok?”

– tette fel a kérdést.

Middleton úr mindenesetre komoly ígéretet lát az MI-ben, de hangsúlyozza, hogy a demenciában szenvedőknek szánt technológiának testreszabhatónak kell lennie, hiszen az emberek nagyon sokfélék.

„Nincs két egyforma demenciás. Ami nekem bevált, nem biztos, hogy a szomszédomnál fog működni, aki szintén demenciában szenved”

– mondta.

Megjegyezte: a fejlesztőknek nagyon óvatosnak kell lenniük, amikor termékeket fejlesztenek, hogy ne csak általában a demenciával küzdők közösségét célozzák meg, hanem a betegség konkrét stádiumait is figyelembe vegyék és megpróbálják összehangolni a termékeket a személy képességeivel.

Olvasd el ezt is: Innovatív csali – Édességnek tűnő víz a demencia kezelésében

(Via)