Súlyos betegség jele lehet a nappali álmosság

Nem csak az idősebbek körében fontos a nappali álmosság felismerése. A középkorú embereknél is kimutatták, hogy a túlzott nappali alváskényszer, az alvási apnoé vagy a krónikus inszomnia hosszú távon növelheti a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kockázatát. Éppen ezért fontos, hogy minden korosztály foglalkozzon az alvás minőségével és az esetleges alvászavarok kezelésével.

Miért veszélyes a nappali álmosság?

A nappali álmosság több mint egyszerű fáradtság. A tanulmányok szerint ez a tünet gyakran társul alvászavarokkal, mint például a töredezett alvási minták vagy az alvási apnoé, amelyek súlyosan befolyásolhatják az agy egészségét. Az MCR, amely lassabb járástempóval és memóriazavarokkal jellemezhető, különösen gyakori azok között, akik túlzottan álmosak napközben, és érdektelenséget mutatnak napi tevékenységeik iránt.

Egy kutatás eredményei szerint azok, akik túlzott nappali álmosságot és motivációhiányt tapasztaltak, több mint háromszor nagyobb eséllyel alakították ki az MCR tüneteit, mint azok, akiknél ezek a problémák nem álltak fenn. Bár az összefüggés nem jelent közvetlen ok-okozati kapcsolatot, a szakértők szerint mindenképpen indokolt a nappali álmosságot és az alvászavarokat részletesebben vizsgálni.

Az alvászavarok és a demencia összefüggései

Dr. Verna Porter, a Pacific Neuroscience Institute szakértője rámutatott, hogy a középkorban jelentkező alvászavarok hosszú távú hatással lehetnek a kognitív egészségre. Például az alvási apnoé vagy a krónikus inszomnia olyan változásokat idézhet elő az agyban, amelyek évekkel később demenciához vezethetnek.

A 40-es és 50-es éveikben járó emberek számára kiemelten fontos, hogy felismerjék és kezeljék az alvászavarokat. Az alváshigiénia javítása, a rendszeres testmozgás, a stressz kezelése és az egészséges rutin kialakítása segíthet megelőzni a későbbi problémákat. Emellett a korán felismert és kezelt alvási apnoé vagy inszomnia nemcsak a mindennapi életminőséget javítja, hanem hosszú távon csökkenti a demencia kockázatát is.

A testmozgás szerepe az alvás és az agy egészségében

A rendszeres testmozgás nemcsak az általános egészségi állapotot javítja, hanem az alvásminőséget is jelentősen befolyásolja. Dr. Porter szerint a heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás – például séta, úszás vagy jóga – segíthet az alvásminőség javításában, a nappali álmosság csökkentésében és a kognitív funkciók megőrzésében.

Emellett az erőnléti edzések szintén fontosak, mivel hozzájárulnak az izomtömeg fenntartásához, amely az idősebb korban az általános egészségi állapot egyik kulcseleme. Az alváshatékony rutin kialakítása, amely magában foglalja a következetes lefekvési időt, a kényelmes alvási környezetet és a képernyőidő csökkentését lefekvés előtt, szintén elengedhetetlen az alvásminőség javítása érdekében.

A nappali álmosság nem csupán a fáradtság jele, hanem komolyabb egészségügyi problémák előjele is lehet. Az idősebb és középkorú emberek számára egyaránt fontos, hogy figyeljenek az alvás minőségére, és szükség esetén forduljanak szakemberhez. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a stressz kezelése hozzájárulhat az alvásminőség javításához, ezzel együtt pedig az agy egészségének megőrzéséhez is.

Olvass még több érdekes cikket Egészség rovatunkban!

(Via)