Aggasztó mértékben csökken a Föld ivóvízkészlete – Ez történik pontosan

Amikor 2015-ben a világ 290 köbmérföldnyi édesvizet vesztett, az nem csupán egy apróbb esemény volt, hanem hatalmas figyelmeztetés. A számok riasztóak: ez az érték a híres Erie-tó térfogatának 250%-át tette ki. Az édesvízveszteség nagymértékben összefügg az El Niño felmelegedéssel, amely a vízpótlás csökkenéséhez és a párolgás növekedéséhez vezetett. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyi víz veszett el, hanem hogy miért nem pótlódott a hiány az azt követő években – írja a time.com.

Az éghajlatváltozás hatásai egyértelműen tetten érhetők. Míg 2020 és 2023 között a La Niña ciklus lehűlést hozott, a globális hőmérséklet emelkedése folytatódott, és az édesvízveszteség mértéke nem csökkent. Az ilyen jelenségek komoly következményekkel járnak, hiszen egyre kevesebb víz áll rendelkezésre az emberi szükségletek kielégítésére.

A Föld ivóvízkészlete és a gravitációs mérés

A Föld ivóvízkészleteinek csökkenése nem csupán elméleti probléma, hanem egy mérhető jelenség is. A GRACE műholdak, amelyek a bolygó gravitációs mezőjének változásait mérik, segítettek pontos adatokat gyűjteni az édesvízveszteség mértékéről. A műholdak nem közvetlenül a vízszintet mérik, hanem a gravitációs változások alapján következtetnek a vízmennyiségre. A gravitációs mező erőssége ugyanis változik, ha a víz mennyisége csökken, így az egyes folyók, tavak gravitációs hatása is csökken, ahogy a vizük elfogy.

Ez az innovatív technológia segített meghatározni a globális édesvízveszteség mértékét. A bolygó összes víztározójára vonatkozóan átlagosan egy centiméteres csökkenés volt kimutatható. Ez első pillantásra talán kicsinek tűnhet, de valójában hatalmas mennyiségű vizet jelent, amely nem pótolódott, és nem is pótolódhat könnyen.

Miért fontos?

Az ivóvízkészlet csökkenésének hatásai már most is érezhetők a világ számos pontján. A víz fontos alapanyag a mezőgazdaságban, az iparban, és természetesen az emberi fogyasztásban is. A csökkent vízkészletek ráadásul nem csupán az emberi életet veszélyeztetik, hanem az ökoszisztémák működését is. A tavak, folyók és víztartók egyre gyorsuló ütemben száradnak ki, miközben a csapadékos időjárás is szélsőségesebbé válik. A heves esőzések gyorsan lefolynak a felszínről, nem tudják feltölteni a talajt, és így nem biztosítanak utánpótlást a földalatti víztartók számára. Ez a folyamat ördögi kört indít el, hiszen a kiszáradás tovább fokozza a vízhiányt, miközben a vízkészletek nem pótolódnak.

(via)

Itt a klímaválság következményeiről olvashatsz.

Itt pedig a felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosításáról tudhatsz meg többet: