Hogy micsoda? Kötelező élelmiszertermesztést várnak el egy kisvárosban

Lehet nagy házad és kerted, de kötelező élelmiszetermesztést kell végezned – ez a helyzet a hollandiai Oosterwold külvárosában, amely egy élő kísérlet a városi mezőgazdaságra.

Az 5 ezer lakost számláló település lakói különféle kreatív módszereket találnak ki, hogy eleget tegyenek az egyedi elvárásnak.

Friss élelmiszerért mindenesetre nem kell messzire menniük, amikor megtervezik, mi kerüljön aznap vagy másnap az asztalra.

Marco de Kat és neje portáján például közvetlenül a ház előtt egy 800 négyzetméteres telek található, mindenféle terménnyel: hogy csak párat említsünk, van köztük alma, körte, paprika, bazsalikom, cékla és karfiol.

A téli hónapokban a házaspár a fagyasztóban tárolt zöldségeket használja.

Mint Marco de Kat elmondta, ha elő is fordul, hogy nem gondolkodnak időben el azon, mit fognak főzni vagy enni, elég, ha körbejárják a kertet és hamar kitalálják.

Kísérleti projekt a kötelező élelmiszertermesztés

A kötelező élelmiszertermesztést elváró Oosterwold lényegében egy 4.300 hektáros városi kísérlet, amely Hollandia északkeleti részén, Almere egyik külvárosában helyezkedik el. Itt dolgozik Marco de Kat önkormányzati képviselőként.

Az elképzelés nagyjából egy évtizeddel korábban fogant meg. A helyi önkormányzat és az oosterwoldi tervezők hozták létre, mert szerettek volna változtatni a holland várostervezés merevségén, nagyobb szabadságot és felelősséget biztosítva az embereknek a várostervezési folyamatban.

Olvasd el ezt is: Viszlát, Gouda, viszlát, Dihoni – Híres élelmiszerek a klímaválság peremén 

A kötelező élelmiszertermesztéssel büszkélkedő település csaknem 5 ezer lakost számlál – az egyre növekvő várólistával rendelkező terület teljesen önellátó.

A lakók tetszés szerint építhetnek házakat és együtt kell egymással működniük olyan dolgok kitalálásában, mint például az utcanevek és olyasmik megtervezésében, mint a hulladékgazdálkodás, az utak, sőt az iskolák is.

Az önkormányzat azonban egy rendkívül szokatlan előírást is beiktatott: minden parcella nagyjából felét városi mezőgazdaságra kell fordítaniuk, azaz kötelező élelmiszertermesztésre.

„Ez a szabály, ha Oosterwoldban akarsz élni, az ingatlanod legalább 50 százalékán élelmiszert kell termelned. Nagyon egyedi gondolkodásmód a világon és több szempontból is kiemelkedő területté teszi a várost”

– mondta el Jan Eelco Jansma, a Wageningen University & Research egyetemi kutatója, aki évekig tanulmányozta Almerét, majd arra ösztönözte a várost, hogy Oosterwold tervezésébe bevonja a városi mezőgazdaságot.

Rositsa T Ilieva, a City University of New York Városi Élelmiszerpolitikai Intézetének politikai igazgatója elismeréssel beszélt a kezdeményezésről.

„Míg más városok a városi mezőgazdaságot integrálták a tervezésbe, kevesen hajtottak végre ilyen,  meg nem alkuvó területhasználati követelményt, vagy hárítottak ekkora felelősséget a fejlesztésért a lakosokra”

– mondta.

Ami a kötelező élelmiszertermesztést illeti, a lakosok meglehetősen kreatívak tudnak lenni Oosterwoldban.

A csaknem 1000 lakóegységgel rendelkező külvárosban mindenféle kert megtalálható, az üvegházaktól kezdve a vizesárokkal körülvett legelőkig.

„Senki sem csinálja ugyanúgy, meg kell találnod a saját receptedet”

– fogalmazott Marco de Kat.

Egyesek – mint ő is – a kertjüket jóformán édenné varázsolták, amely ellátja a saját háztartásukat. Vannak azonban olyan lakók is, akik csupán elültetnek pár almafát, vagy kiszerveznek földterületeket a helyszínen, amelyeket aztán átadnak hivatásos gazdálkodóknak gondozásra.

S olyan is akad, akinek bár korábban nem volt tapasztalata a kertészkedéssel, beletanult, s végül saját éttermet nyitott, ahol az élelmiszerek 80 százaléka közvetlenül Oosterwoldból származik. Jalil Bekkour a kertjét egyfajta „terepi labornak” tekinti, amely segíti az étterem termékeinek fejlesztését.

Kötelező élelmiszertermesztés és számos lehetőség

A holland város térségét is fenyegeti a klímaválság – ugyanakkor bőséges lehetőséget is kínálhat számára.

Oosterwoldban jelenleg ugyanaz az éghajlat uralkodik, mint Franciaországban 40 évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően az élelmiszernövények, így például az avokádó és a citrusfák könnyen termeszthetők a szabadban, nem kell nekik üvegház – hívta fel a figyelmet az étteremtulajdonos.

A kertek tökéletesítése azért okoz némi fejtörést az embereknek, de ha elbuknak, újra próbálkoznak.

A kötelező élelmiszertermesztés kapcsán sokan amiatt aggódnak, hogy nincs valódi útmutatás arra vonatkozóan, hogyan lehet sikeres élelmiszertermelő egy telek.

„Ha egy ilyen új területet ilyen innovatív módon és ilyen léptékben szeretnénk fejleszteni, meg kell osztanunk a felelősséget”

– fogalmazott Jan Eelco Jansma.

A városban nyílt egy új, Food Hub nevű központ, amely foglalkozik az élelmiszerek begyűjtésével és feldolgozásával, valamint tudásmegosztással is.

Működtetője Almere helyi önkormányzata, valamint az Oosterwold élelmiszerszövetkezet. Menedzsere, Yolanda Sikking abban bízik, hogy ez segíteni fogja a lakosokat a kezdeményezésben.

A végső cél az, hogy Almere élelmiszereinek 10 százalékát biztosítani tudják – amit sokan ambiciózus, de remélhetőleg idővel valóban megvalósítható elképzelésnek tartanak.

A lakók és a szakértők egyaránt kiemelik, hogy mindezt másutt is meg lehetne oldani.

„Néhány dolgot, amit csinálunk, máshol is meg lehetne valósítani, Hollandiában és azon kívül”

– jegyezte meg Jan-Albert Blaauw, oosterwoldi lakó, a város élelmiszerszövetkezetének alapítója.

Olvasd el ezt is:  Hazánkban is életbe léphet a holland ajtónyitási szabály

(Via)