Tudomány
Katasztrófák szupermentője lehet a kiborg csótány – Íme a jövő hőse
Ausztrál kutatók biohibrid robotokként használnak élő csótányokat, hogy katasztrófahelyzetekben mentsenek életeket. A kiborg csótány ötlete ugyan lenyűgöző, de sok kérdést vet fel – etikai és gyakorlati szempontból egyaránt.
A Queenslandi Egyetem egyik kutatója, Lachlan Fitzgerald vezetésével olyan biohibrid robotokat fejlesztenek, melyek alapja egy élő rovar, kiegészítve egy speciális, hátizsákszerű eszközzel. Ez az apró áramköri lap elektromos impulzusokat küld a kiborg csótány antennáira, lehetővé téve a kutatók számára, hogy irányítsák a csótány mozgását.

„Csak akkor avatkozunk közbe, amikor a rovar letér az előre meghatározott útvonalról. Ez egyfajta finom irányítás, amely segít abban, hogy a bogár a kívánt irányban haladjon”
– magyarázza Fitzgerald, aki matematikát és mérnöki tudományokat oktat.
A kutató szerint a kiborg csótányoknak nagy előnyük van a hagyományos robotokhoz képest. Rendkívül alkalmazkodóképesek, gyorsak és hatékonyak, a valódi mozgékonyságukat kihasználják.
Kiborg csotány a mentés szolgálatában
Fitzgerald jövőképe szerint ezek a biohibrid robotok kulcsfontosságúak lehetnek városi katasztrófák, például földrengések vagy bombatámadások során.
„Képzeljünk el egy csapat kiborg csótányt, akik behatolnak a romok közé, hogy túlélőket keressenek. Vagy éppen életmentő gyógyszereket szállíthatnak el azoknak, akik csapdába estek”
– vázolja a kutató.
Az óriási, üreges csótányok, akár nyolc centiméter hosszúra is megnőhetnek. Ezek a rovarok természetes környezetükben, a trópusi szavannákon vagy száraz sivatagokban is otthonosan mozognak. Ennek következtében a legextrémebb terepviszonyok között is hatékonyan működhetnek. Fitzgerald szerint szükséges, hogy a kiborg rovarok különösen hasznosak lehetnek a mentési munkálatok első fázisában, amikor emberi mentők még nem tudnak megközelíteni egy helyszínt.
Kiborg csótány: etikai kérdések és technológiai kihívások
Bár a kiborg csótány koncepciója futurisztikus és lenyűgöző, nem mentes az etikai dilemmáktól. Vajon mennyire igazságos élő rovarokat robotokként kezelni? Fitzgerald szerint az érintett rovarok élettartama nem csökken a kísérletek miatt, és „nincs bizonyíték arra, hogy ezek a bogarak tudatos lények lennének”.
A biohibrid technológia nemcsak a csótányokat érinti. Például a Caltech kutatói elektronikus pacemakereket ültetnek be medúzákba, hogy irányítsák úszási sebességüket, míg a Cornell Egyetem egy gombafaj által vezérelt robotokat fejlesztett ki. Ezek az innovációk újabb lehetőségeket nyitnak meg, például az óceánok mélyének feltérképezése vagy a talajkémia vizsgálata terén.
„A tudomány haladásához elengedhetetlen, hogy mérlegeljük az előnyöket és a kockázatokat. Úgy gondolom, hogy a kiborg csótányok által kínált életmentő lehetőségek felülmúlják a kételyeket”
– érvel Fitzgerald.
Bár a technológia még gyerekcipőben jár, Fitzgerald szerint néhány évtizeden belül a kiborg rovarok széles körben elterjedhetnek. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy finomhangolják a rovarok mozgásának irányítását, ami alapvető fontosságú a sikerhez.
(via)
Itt arról olvashatsz: hogyan segíthet a mesterséges intelligencia ajándékötlet keresésében.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















