A madárinfluenza a következő járvány? Kiderült, csak ennyi kell hozzá

Lehet-e a madárinfluenza a következő járvány? Az Egyesült Államokban a betegség miatt meghalt egy ember – ami a Covid-napokat juttatta az emberek eszébe.

Bár mindkét vírus légzési problémákat okozhat, a szakértők szerint nagyon különböznek egymástól.

Míg a Covid könnyen terjedt emberről emberre, a madárinfluenza – amikor 2020-ban megérkezett Amerikába -, már évek óta lappangott, s különösen az állatok problémájaként ismerték.

A tudósok mindenesetre többet tudnak a H5N1 madárinfluenzáról, mint a SARS-CoV-2 vírusról. Az Egyesült Államokban már régóta készülnek az új influenzajárvány veszélyére.

A vírus azonban tesz újabb „lépéseket”, mely miatt fokozott figyelmet érdemel.

Mit kell tudni a H5N1 madárinfluenza vírusról?

A madárinfluenza egy tág fogalom, többféle influenzatípusra utal, amelyek általában a madarakat fertőzik meg. Az Egyesült Államokban felbukkant madárinfluenza a H5N1 nevű vírushoz köthető.

Az egyes madarak által hordozott influenzavírusok csupán enyhe fertőzéseket okoznak és alacsony patogenitású vírusnak tekinthetők.

Ezzel szemben a H5N1 gyakran elpusztítja a madarakat, amelyek elkapják, ezért a magas patogenitású madárinfluenza közé sorolható.

Olvasd el ezt is: Minden második emberre halál várhat, ha nem vigyáznak

A helyzetet bonyolítja, hogy bár a madárinfluenza-vírusok elsősorban a madarakat tizedelik, átterjedhetnek más állatokra és az emberekre is.

A madárinfluenza-vírusok által okozott emberi fertőzések azonban ritkák. A tudósok általában zsákutca-fertőzéseknek nevezik ezeket az eseteket, mert nem terjednek át emberről emberre.

A H5N1 egyébként nem számít új vírusnak, attól függetlenül, hogy mostanság többet hallunk róla.

Először 1996-ban Dél-Kínában, libákban azonosították. Az évek során szórványos járványkitöréseket okozott vadon élő és tenyésztett madarak körében, szerte a világon.

Madárinfluenza „újratöltve”?

A H5N1vírus azonban 2021 végén ismét megjelent, Észak-Amerikában, s gyorsan felkeltette a tudósok figyelmét: úgy tűnt ugyanis, hogy a madarakon túl egyre több emlőst is megfertőz. A jelenlegi fertőzési hullám keretében a vírus legalább 26 országban több mint 48 faj körében terjedt el.

Megölt például a tengeri emlősök közül 24 ezer oroszlánfókát Dél-Amerikában 2023-ban. Ezt követően 2024 februárjában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa, dr. Jeremy Farrar a H5N1 folyamatos terjedésére hívta fel a figyelmet.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjától (CDC) és az USA Mezőgazdasági Minisztériumától származó adatok szerint a madárinfluenza vírus 2022 óta több mint 130 millió vadon élő és tenyésztett madarat érintett Amerikában, mind az 50 államban: 16 államban 919 tejelő állománynak, 10 államban pedig 66 embernek lett pozitív a madárinfluenza-tesztje.

Lehet-e új járvány a madárinfluenza?

A tudósok egyetértenek abban, ahhoz, hogy világjárvány legyen a madárinfluenzából, a vírusnak fejlődnie kell, vagy meg kell őriznie genetikai szekvenciájának kulcsfontosságú változásait.

De hogyan történhet a fejlődés? Alapja az, hogy minden alkalommal, amikor egy vírus megfertőz egy sejtet és lemásolja magát, hibákat követ el. Ezek a hibák többnyire jóindulatúak, vagy károsak is lehetnek a vírusra nézve, ám időnként előfordul egy genetikai változás, amely segít a vírusnak abban, hogy jobban megfertőzze a sejteket.

Ha a körülmények megfelelőek számára, a vírus ezen verziója felülmúlhatja a többieket és továbbra is fennmaradhat – új gazdákat vagy új típusú gazdákat fertőzhet meg.

De más módon is változhatnak a vírusok: minden vírus nyolc szegmensből áll, amelyek állandóan cserélni akarnak egymással. Amikor két vírus egész szegmenssel rendelkezik, az az átválogatás, ami gyors és olykor drámai változásokat eredményez a vírus képességei tekintetében.

Teljesen emberi kórokozóvá válhat a madárinfluenza vírus

A H5N1 vírus mást fertőz meg az állatoknál, mint az embereknél. Teheneknél elsősorban az emlőmirigyeket, ami drámai visszaesést okoz a tejtermelésben, de az állat nem pusztul el.

Az embereknél a fertőzés fő útja a szem: a kötőhártya-gyulladás vagy a vörös, gyulladt szem árulkodik a madárinfluenza-fertőzésről.

Ha van elég ideje, az emberi szervezetben a madárinfluenza vírusa képes megváltozni és jobban megfertőzni a különböző típusú sejteket és szöveteket – például a szemből átterjed a légutakra.

A fertőző betegségek szakértői figyelmeztetnek, hogy a madáinfluenza vírus továbbterjedésével egyre valószínűbb, hogy az teljesen emberi kórokozóvá válik.

Így kaphatja el az ember – nem árt vigyázni!

Az ember szinte mindig a fertőzött állatokkal való érintkezés révén fertőződik meg madárinfluenza vírussal.

Az úgynevezett tovagyűrűző fertőzések szinte mindegyike enyhe volt azonban eddig, s nem ismert, hogy aki H5N1-fertőzést kapott az Egyesült Államokban, az másnak is átadta volna azt.

Hogy nem terjed-e emberről emberre a vírus, azt szorosan nyomon követik az Egyesült Államok szakemberei: a CDC és az állami közegészségügyi osztályok figyelik a pozitív tesztet produkált mezőgazdasági dolgozókat és mindenkit követnek, akik a közelükben voltak a betegségük során.

Ezt a gyakorlatot kontakt-követésnek nevezik – így derülhet ki, hogy többen megbetegednek-e.

Az állami közegészségügyi laboratóriumok a rutin influenzavizsgálattal kimutatott összes influenza A vírust is szekvenálják.

Eddig mindössze két madárinfluenza fertőzést mutattak ki így az embereknél. Vagyis, a CDC becslése szerint a lakosság jelenlegi kockázata alacsony a madárinfluenzát illetően.

A leginkább veszélyeztetettnek azok bizonyultak, akik a tej- és baromfitenyésztésben dolgoznak, valamint háztáji madárállományokkal rendelkeznek.

Amennyiben valaki a beteg vagy elhullott állatokkal – illetve azok ürülékével – való érintkezést követő 10 napon belül megbetegszik, mindenképpen értesítse háziorvosát ennek tényéről.

Olvasd el ezt is: Félnek a kutatók az új madárinfluenzától

(Via)