Életmód
Mikor érdemes a testsúlycsökkentő műtétet választani? – Segíthet az életminőség javításában
Újévkor sokan teszünk fogadalmakat, hiszen az új év kezdete a tavaszhoz hasonlóan a megújulás szimbóluma. Ez remek alkalmat kínál arra, hogy változtassunk szokásainkon annak érdekében, hogy boldogabban és kiegyensúlyozottabban éljük az életünket. Világszerte, így Magyarországon is az elhízás népbetegségnek számít, így nem meglepő, hogy a fogyás az életmódváltással együtt az öt legnépszerűbb újévi cél között szerepel.
Kisebb súlyfelesleg leadásához hatékony módszer lehet az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás, kóros elhízás esetén azonban ezek kevésnek bizonyulhatnak. Ilyenkor a bariátria, azaz a testsúlycsökkentő műtét jelenthet tartós megoldást az egészséges, hosszabb élethez.

A túlsúly mértékét a testtömegindex-szel (BMI – Body Mass Index) határozzák meg, ami a magasság és a testsúly aránya. A normál testsúly felső határa a 27-es BMI. E feletti értéknél már túlsúlyról, 30 felettinél elhízásról, 35-ös testtömegindex felett pedig kóros elhízásról beszélünk. Konkrét példával élve a 35-ös BMI egy 165 cm-es nő esetén 95 kg-os testsúlyt jelent. Hazánkban ez a népesség közel egynegyedére jellemző, beleértve a fiatalokat is.
„A túlsúlyt érdemes komolyan venni, mivel olyan betegségek társulhatnak hozzá, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, de alvászavarhoz és egyéb, például mozgásszervi vagy termékenységi problémákhoz is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy a kóros elhízás akár egy évtizeddel is megrövidítheti az életünket, ezért elsősorban egészségügyi okok miatt tanácsos megszabadulni a felesleges kilóktól” – mondta Prof. Dr. Juhász Árpád, a Budai Egészségközpont sebész főorvosa, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.
Ha a megelőzés vagy a fogyókúra már nem segít
Mint minden más egészségügyi problémánál, az elhízásnál is természetesen a megelőzés az első és legfontosabb lépés. Az életmódváltás, a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és az elegendő vízfogyasztás, a rendszeres sportolás, a stresszcsökkentés, a pihentető alvás és a mentális egészségre való odafigyelés mind fontos elemei a megelőzésnek. Ezekben jelentős támogatást nyújthat egy dietetikus, egy edző és egy pszichológus is, aki segíthet feltárni a túlevés és adott esetben a sikertelen fogyás lelki okait.
Ha ezekkel a módszerekkel nem sikerült tartós eredményt vagy a remélt pozitív egészségügyi hatásokat elérnünk, lehetséges megoldásként felmerül a gyógyszerszedés vagy a gyomorballon. Ha azonban túl nagy a súlyfelesleg és ezekkel a módszerekkel nem tudunk megszabadulni tőle, kialakult valamilyen társbetegség vagy magas a kialakulás kockázata, akkor érdemes megfontolni a testsúlycsökkentő műtét elvégeztetését, amennyiben a szakorvos javasolja. A bariátria többféle lehetőséget kínál a túlsúlytól való megszabaduláshoz. Két nagy csoportot különíthetünk el. Az egyik a gyomor térfogatát befolyásoló műtétek, melyek alaptípusa a csőgyomorképzés. Ennek során a túlsúlyos páciens eredetileg körülbelül 2 literes gyomrát egy 2 deciliter térfogatú és 2 cm átmérőjű csővé alakítják át a levágott gyomorrész eltávolításával. Napjainkban ez az eljárás a legelterjedtebb, és világszerte a bariátriai műtétek 80 százalékát teszi ki. Előnye, hogy csupán a gyomor méretét csökkenti, nem avatkozik be az emésztésbe, ugyanakkor negatívuma, hogy nassolással kijátszható.
A másik csoport az emésztést befolyásoló műtétek, a bypass műtétek. Előnyük, hogy elképesztő módon le lehet velük fogyni, hátrányuk viszont, hogy a fontos tápanyagok sem szívódnak fel, így hiánybetegségek alakulhatnak ki.
„Az országban elsőként a Budai Egészségközpontban bevezettünk egy olyan »hibrid« megoldást, ami ötvözi a csőgyomor és a hagyományos bypass műtétek előnyeit, ugyanakkor a hátrányok minimálisak. A SASI-bypass műtét során a sleeve gastrectomia képzése után a gyomor alsó egyharmadára egy 150-200 cm-re levő vékonybélkacsot varrunk fel. Az Omega-műtéttel ellentétben az összeköttetés alatt a gyomrot nem zárjuk le, hanem megtartjuk a patkóbél irányába is az ürülést. Így minimalizálni lehet a bypass műtétek során egyébként fellépő hiánybetegségeket, felszívódási zavart, ugyanakkor a hatásfoka tapasztalatunk szerint a bypass műtétével megegyező” – tette hozzá a szakember.
Mi történik a bariátriai műtét során?
A beavatkozás altatásban történik, és kétféle módon végezhető:
1. Minimálisan invazív (laparoszkópos) technika:
A hasüreget szén-dioxiddal töltik fel egy kis metszésen keresztül, majd kamerát és sebészi eszközöket vezetnek be több apró nyíláson át. A műtét monitoron keresztül zajlik.
2. Hasüreg megnyitással járó műtét (laparotómia):
A hasüreget nagyobb metszéssel nyitják meg, de a műtét technikailag megegyezik a laparoszkópos eljárással.
A műtét alatt előre nem látható tényezők, mint például korábbi műtétekből vagy gyulladásokból eredő összenövések, illetve más hasüregi betegségek felismerése, vagy a beavatkozás során fellépő komplikációk (pl. jelentősebb vérzés). Ezek szükségessé tehetik a tervezett eljárás módosítását. Ilyen esetben a minimálisan invazív (laparoszkópos) technika helyett a hasfal és a hasüreg megnyitásával végzett műtétre válthatnak.
Műtét utáni folyamat és gondozás
A beavatkozást követően a páciens naponta 3-4 alkalommal tölti meg gyomrát, így gyorsan tapasztalható eredmény. Bár a korábbi étrenden nem feltétlenül szükséges radikálisan változtatni, érdemes egészséges ételeket fogyasztani, az adagok csökkentése pedig elengedhetetlen. Az orvosi utasítások pontos követésével körülbelül 8 hónap alatt érhető el a célsúly. Az esetek 90 százalékában a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelésére szedett gyógyszerek is elhagyhatók.
Emellett a gyomorfekély megelőzése érdekében savcsökkentő gyógyszer szedése javasolt 3 hónapig. Ha a páciens további rizikófaktorokkal rendelkezik (pl. gyakori nem-szteroid fájdalomcsillapító vagy szteroid használat, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás), a savcsökkentő kezelés ennél hosszabb ideig is indokolt lehet.
„A műtét csak része a folyamatnak. A tartós eredményekhez és a szövődmények elkerüléséhez a beteg motivációja, aktív együttműködése – az orvosi, dietetikai és pszichológiai tanácsok elfogadása és betartása szükséges. Ennek érdekében a pácienst a műtét után sem hagyjuk magára, folyamatos támogatást nyújtunk számára a gyógyulás nyomon követése érdekében” – hangsúlyozta Prof. Dr. Juhász Árpád.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















