Mikor érdemes a testsúlycsökkentő műtétet választani? – Segíthet az életminőség javításában

Kisebb súlyfelesleg leadásához hatékony módszer lehet az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás, kóros elhízás esetén azonban ezek kevésnek bizonyulhatnak. Ilyenkor a bariátria, azaz a testsúlycsökkentő műtét jelenthet tartós megoldást az egészséges, hosszabb élethez.

A túlsúly mértékét a testtömegindex-szel (BMI – Body Mass Index) határozzák meg, ami a magasság és a testsúly aránya. A normál testsúly felső határa a 27-es BMI. E feletti értéknél már túlsúlyról, 30 felettinél elhízásról, 35-ös testtömegindex felett pedig kóros elhízásról beszélünk. Konkrét példával élve a 35-ös BMI egy 165 cm-es nő esetén 95 kg-os testsúlyt jelent. Hazánkban ez a népesség közel egynegyedére jellemző, beleértve a fiatalokat is.

„A túlsúlyt érdemes komolyan venni, mivel olyan betegségek társulhatnak hozzá, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, de alvászavarhoz és egyéb, például mozgásszervi vagy termékenységi problémákhoz is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy a kóros elhízás akár egy évtizeddel is megrövidítheti az életünket, ezért elsősorban egészségügyi okok miatt tanácsos megszabadulni a felesleges kilóktól” – mondta Prof. Dr. Juhász Árpád, a Budai Egészségközpont sebész főorvosa, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.

Ha a megelőzés vagy a fogyókúra már nem segít

Mint minden más egészségügyi problémánál, az elhízásnál is természetesen a megelőzés az első és legfontosabb lépés. Az életmódváltás, a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és az elegendő vízfogyasztás, a rendszeres sportolás, a stresszcsökkentés, a pihentető alvás és a mentális egészségre való odafigyelés mind fontos elemei a megelőzésnek. Ezekben jelentős támogatást nyújthat egy dietetikus, egy edző és egy pszichológus is, aki segíthet feltárni a túlevés és adott esetben a sikertelen fogyás lelki okait.

Ha ezekkel a módszerekkel nem sikerült tartós eredményt vagy a remélt pozitív egészségügyi hatásokat elérnünk, lehetséges megoldásként felmerül a gyógyszerszedés vagy a gyomorballon. Ha azonban túl nagy a súlyfelesleg és ezekkel a módszerekkel nem tudunk megszabadulni tőle, kialakult valamilyen társbetegség vagy magas a kialakulás kockázata, akkor érdemes megfontolni a testsúlycsökkentő műtét elvégeztetését, amennyiben a szakorvos javasolja. A bariátria többféle lehetőséget kínál a túlsúlytól való megszabaduláshoz. Két nagy csoportot különíthetünk el. Az egyik a gyomor térfogatát befolyásoló műtétek, melyek alaptípusa a csőgyomorképzés. Ennek során a túlsúlyos páciens eredetileg körülbelül 2 literes gyomrát egy 2 deciliter térfogatú és 2 cm átmérőjű csővé alakítják át a levágott gyomorrész eltávolításával. Napjainkban ez az eljárás a legelterjedtebb, és világszerte a bariátriai műtétek 80 százalékát teszi ki. Előnye, hogy csupán a gyomor méretét csökkenti, nem avatkozik be az emésztésbe, ugyanakkor negatívuma, hogy nassolással kijátszható.

A másik csoport az emésztést befolyásoló műtétek, a bypass műtétek. Előnyük, hogy elképesztő módon le lehet velük fogyni, hátrányuk viszont, hogy a fontos tápanyagok sem szívódnak fel, így hiánybetegségek alakulhatnak ki.

„Az országban elsőként a Budai Egészségközpontban bevezettünk egy olyan »hibrid« megoldást, ami ötvözi a csőgyomor és a hagyományos bypass műtétek előnyeit, ugyanakkor a hátrányok minimálisak. A SASI-bypass műtét során a sleeve gastrectomia képzése után a gyomor alsó egyharmadára egy 150-200 cm-re levő vékonybélkacsot varrunk fel. Az Omega-műtéttel ellentétben az összeköttetés alatt a gyomrot nem zárjuk le, hanem megtartjuk a patkóbél irányába is az ürülést. Így minimalizálni lehet a bypass műtétek során egyébként fellépő hiánybetegségeket, felszívódási zavart, ugyanakkor a hatásfoka tapasztalatunk szerint a bypass műtétével megegyező” – tette hozzá a szakember.

Mi történik a bariátriai műtét során?

A beavatkozás altatásban történik, és kétféle módon végezhető:

1. Minimálisan invazív (laparoszkópos) technika:
A hasüreget szén-dioxiddal töltik fel egy kis metszésen keresztül, majd kamerát és sebészi eszközöket vezetnek be több apró nyíláson át. A műtét monitoron keresztül zajlik.

2. Hasüreg megnyitással járó műtét (laparotómia):
A hasüreget nagyobb metszéssel nyitják meg, de a műtét technikailag megegyezik a laparoszkópos eljárással.

A műtét alatt előre nem látható tényezők, mint például korábbi műtétekből vagy gyulladásokból eredő összenövések, illetve más hasüregi betegségek felismerése, vagy a beavatkozás során fellépő komplikációk (pl. jelentősebb vérzés). Ezek szükségessé tehetik a tervezett eljárás módosítását. Ilyen esetben a minimálisan invazív (laparoszkópos) technika helyett a hasfal és a hasüreg megnyitásával végzett műtétre válthatnak.

Műtét utáni folyamat és gondozás

A beavatkozást követően a páciens naponta 3-4 alkalommal tölti meg gyomrát, így gyorsan tapasztalható eredmény. Bár a korábbi étrenden nem feltétlenül szükséges radikálisan változtatni, érdemes egészséges ételeket fogyasztani, az adagok csökkentése pedig elengedhetetlen. Az orvosi utasítások pontos követésével körülbelül 8 hónap alatt érhető el a célsúly. Az esetek 90 százalékában a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelésére szedett gyógyszerek is elhagyhatók.

Emellett a gyomorfekély megelőzése érdekében savcsökkentő gyógyszer szedése javasolt 3 hónapig. Ha a páciens további rizikófaktorokkal rendelkezik (pl. gyakori nem-szteroid fájdalomcsillapító vagy szteroid használat, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás), a savcsökkentő kezelés ennél hosszabb ideig is indokolt lehet.

„A műtét csak része a folyamatnak. A tartós eredményekhez és a szövődmények elkerüléséhez a beteg motivációja, aktív együttműködése – az orvosi, dietetikai és pszichológiai tanácsok elfogadása és betartása szükséges. Ennek érdekében a pácienst a műtét után sem hagyjuk magára, folyamatos támogatást nyújtunk számára a gyógyulás nyomon követése érdekében” – hangsúlyozta Prof. Dr. Juhász Árpád.