Életmód
Ezek az ADHD tünetei, észreveszed magadon? – Nem csak a gyerekek problémája
Sokan azt hiszik, az ADHD csak gyerekkorban jelentkezik. A tünetek felnőtteknél gyakran rejtettebbek, mint a gyerekeknél. Az ADHD diagnosztizálása egy összetett folyamat, amely során a szakemberek alapos vizsgálattal mérik fel az érintett tüneteket és élethelyzetet.
Sokan azt gondolják, hogy az ADHD egy kizárólag gyermekkorban jelentkező probléma, amely kinőhető. A valóság azonban bonyolultabb. Gyerekkorban az ADHD legfeltűnőbb jelei közé tartozik a hiperaktivitás, az impulzív viselkedés és a figyelemzavar. Felnőtteknél azonban ezek a tünetek átalakulhatnak, és gyakran rejtettebb formában jelentkeznek. Ilyen például a krónikus halogatás, szervezetlenség, állandó szorongás vagy nehézségek a prioritások felállításában. Az ADHD diagnosztizálása felnőttkorban sem lehetetlen.

ADHD diagnosztizálása: nem csak a gyerekeket érinti
Sam Thompson, egy brit reality-sztár például 30 éves korában kapott diagnózist, és bevallotta, hogy számára „rémisztő” volt szembesülni az ADHD tényével. Sokan évtizedekig élnek anélkül, hogy tudnák, mi okozza a mindennapi küzdelmeiket, és sok esetben a diagnózis nélkül maradt ADHD más mentális egészségügyi problémákkal. Például depresszióval vagy szorongás.
A közösségi média tele van ADHD-val kapcsolatos tartalmakkal, és egyre többen ismerik fel magukon a tüneteket. Ez sokakat arra késztet, hogy szakemberhez forduljanak, másokat viszont elbizonytalanít – vajon tényleg ADHD-s vagyok?
A tudósok szerint az ADHD nem egy új keletű jelenség. A figyelemzavaros viselkedésről már 1798-ban is születtek leírások, csupán az utóbbi években kapott nagyobb nyilvánosságot az állapotról. A közösségi médiának köszönhetően a diagnosztikai folyamat felgyorsult, de a kutatások szerint az ADHD-s felnőttek kevesebb mint 20%-a tudja magáról, hogy érintett.
ADHD diagnosztizálása: hogyan történik a vizsgálat?
Az ADHD diagnosztizálása összetett folyamat, amely során a szakemberek alapos vizsgálatával mérik fel az érintett tüneteket és élethelyzetet. Ez általában egy hosszabb interjúból áll, amely akár 90 percig is eltarthat. A diagnózis nem csupán egyetlen tüneten alapul – a szakértők figyelembe veszik az életmódbeli hatásokat, a viselkedési mintákat és a családi előzményeket is.
Nick Pettigrew, egy ADHD-s bestseller író így fogalmazott:
„Olyan, mintha egész életemben eltört volna a lábam, ami soha nem fog begyógyulni. A diagnózisom és a tablettám olyan volt, mintha először kaptam volna mankót. Ugyan még mindig törött a lában, ez nem múlik el, de a világban való mozgás most egy kicsit könnyebb”
-mondta.
A gyógyszeres kezelés mellett számos más módszer is lehetséges az ADHD kezelésében, például viselkedésterápia, mindfulness vagy életmódbeli változások. A legfontosabb, hogy az érintettek tisztában legyenek az állapotukkal, és ne féljenek segítséget kérni.
ADHD: átok vagy szuperképesség?
Bár az ADHD komoly kihívásokat jelenthet a mindennapokban, sokan úgy tekintenek rá, mint egy különleges képességre. Egyes kutatások szerint az ADHD evolúciós előnyökkel is járhat. Például a táplálékszerzés során előnyt jelentett a hiperfókusz vagy a gyors alkalmazkodóképesség.
Az ADHD-s emberek gyakran rendkívül kreatívak, gyorsan tudnak új ötleteket generálni és nagy energiával vetik bele magukat az őket érdeklő feladatokba. Mert fontos elismerni, hogy az ADHD valódi nehézségeket is jelent, és nem minden érintett éli meg „szuperképességként” az állapotát.
A diagnózis nem csak egy címke – hanem egy lehetőség is arra, hogy az érintettek jobban megértsék magukat, és olyan stratégiákat alakítsanak ki, amelyek segítik őket a hétköznapokban.
Az ADHD tünetei
Az ADHD-s emberek hajlamosak a halogatásra, mivel az alacsony dopaminszint miatt a rutinfeladatok unalmasak, és inkább izgalmasabb dolgokkal foglalkoznak. Hiperfókuszba is kerülhetnek, amikor egy tevékenység teljesen magával ragadja őket, elhanyagolnak más fontos dolgokat. Gyakran impulzívan költekeznek, mert a vásárlás dopamint szabadít fel, míg a pénzügyi tervezés unalmasnak tűnhet.
Az időérzékük gyenge, ezért könnyen elkésnek. Heves érzelmi reakcióik lehetnek, nehezen szabályozzák az érzelmeiket. Az étkezést hajlamosak elfelejteni, ha belemerülnek valamibe. Az alvásproblémák és a döntési nehézségek szintén gyakoriak, mivel az információfeldolgozásuk lassabb lehet. Gyakran nyugtalanok, és ez néha észrevétlen tünet marad. A beszélgetések során megszakíthatják mások mondandóját, mert félnek, hogy elfelejtik saját gondolataikat.
(via)
Itt arról olvashatsz: SNI-s gyerek után ezek az ingyenes szolgáltatások járnak.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
















