Életmód
Egy régi vírus kezd újraéledni, nagyon fertőző, süketséget, értelmi fogyatékosságot okozhat
A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos betegség, amely különösen a beoltatlan gyermekeket veszélyezteti. A világ számos pontján, így az Egyesült Államokban és Európában is, a kanyaró ellen történő immunizáció aránya nem megfelelő, ami lehetőséget teremt a járványok kitörésére.
A közelmúltban az Egyesült Államokban egy beoltatlan gyermek halála hívta fel a figyelmet a kanyaró betegség súlyosságára. Európában több mint 16 ezer esetet jelentettek 2024-ben, ami nyugtalanító tendenciát mutat. De vagyunk mit tehetünk a kanyaró ellen, hogyan lehet védekezni?

Mit kell tudni a kanyaróról?
A kanyaró egy légúti betegség, amelyet egy rendkívül fertőző vírus okoz. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és akár órákig életképes maradhat a levegőben egy fertőzött személy közelében.
„Átlagosan egy fertőzött körülbelül 15 másik embert fertőzhet meg”
– mondta Scott Weaver, a Global Virus Network igazgatója. A betegség kezdeti tünetei közé tartozik a magas láz, orrfolyás, köhögés, könnyező szemek és jellegzetes bőrkiütések.
A kiütések három-öt nappal az első tünetek után jelentkeznek, először az arcon, majd fokozatosan terjednek tovább a test többi részére. Súlyos esetekben a láz akár 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet, ami komoly kockázatot jelenthet különösen kisgyermekek számára. Mivel a kanyaró ellen nincs specifikus kezelés, az orvosok csupán a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére koncentrálnak.
Kanyaró ellen az az oltás megvéd
Bár a kanyaró általában nem halálos, de súlyos szövődményekkel járhat. A leggyakoribbak közé tartozik a fülgyulladás és a hasmenés, akár tüdőgyulladást vagy agyvelőgyulladást is okozhat, amelyek életveszélyesek lehetnek.
„A kanyaró az esetek valamivel kevesebb, mint 1 százalékában halálos, főleg gyermekeknél”
– mondta Weaver. A szövődmények következtében kialakuló tüdőgyulladás vagy az encephalitis, esetleg az agyvelőgyulladás, hosszú távú károsodásokhoz is vezethet, például süketséghez vagy értelmi fogyatékossághoz.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2024-ben Európában 16 510 esetet regisztráltak, közülük tíz halálos kimenetelű volt. Romániában kilencen, Írországban egy beteg vesztette életét a fertőzés következtében. A kanyaró terjedésének egyik fő oka az oltás elmaradása, hiszen az esetek 81,7 százaléka olyan emberek között történt, akik nem voltak beoltva.
Hogyan lehet védekezni a kanyaró ellen?
A kanyaró ellen a leghatékonyabb védelmet az MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltás biztosítja. Az első adag beadása 12–15 hónapos korban ajánlott, míg a második 4–6 éves kor között esedékes.
„Mielőtt az 1960-as években kifejlesztették volna az oltást, mindenki átesett a kanyarón”
– mondta Weaver. Azóta azonban a védőoltás radikálisan csökkentette a megbetegedések számát.
A szakértők szerint az Egyesült Államokban az óvodások oltási aránya nem éri el a szükséges 95 százalékos küszöböt, amely a nyájimmunitás fenntartásához elengedhetetlen. Európában is hasonló a helyzet. Számos országban a beoltottsági arány elmarad az ideális szinttől, így a vírus szabadon terjedhet a közösségekben.
Sokan felteszik a kérdést, hogy szükséges-e emlékeztető oltás, ha valaki régebben már megkapta az MMR-vakcinát. Weaver szerint az egészségügyi dolgozókat időnként tesztelik a kanyaró elleni antitestek szintjére, és szükség esetén újabb oltást kaphatnak. Hasonlóképpen azoknak, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve – például egy kanyarós beteggel élnek együtt –, érdemes lehet megerősítő oltást kérni.
„Ha az emberek megkapnák a szokásos védőoltást, semmi ilyesmi nem történne”
– hangsúlyozta Weaver. A kanyaró elleni védőoltás nemcsak az egyéneket védi meg, hanem a közösségeket is, hiszen minél magasabb a beoltottsági arány, annál kisebb az esélye a járványok kialakulásának.
(via)
Itt arról olvashatsz: a koronavírus kevésbé ismert tünete. Így ismerhető fel a Covid-lábujj.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















