Itt a meglepő igazság: ez történik az agyaddal, ha túl sokat nézed a TikTokot

Az Oxford 2024-ben az év szavának választotta az „agysorvadást” (Brain rot), ami egy ember mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlását jelenti, ami abból ered, hogy túl sok online tartalmat néz, például TikTok-videókat. A kifejezést persze gyakran poénból mondják, de mi van, ha van benne némi igazság? Egy új tanulmány, amit a kínai Tianjin Normal University agykutatói készítettek, bizony aggodalomra ad okot.

Mit talált a tanulmány?

A kutatás során több mint száz egyetemi hallgató agyát vizsgálták, nyilván összefüggésben azzal, hogy mennyi és milyen videókat nézegetnek. Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy azok, akik nagyon ragaszkodnak a rövid videókhoz, észrevehető különbségeket mutattak az agyuk szerkezetében. Ezeknek a résztvevőknek több szürkeállományuk volt az orbitofrontális kéregben (OFC) – az agy elülső részéhez közeli régióban, ami részt vesz a döntéshozatalban és az érzelmi szabályozásban. Hasonlóképpen, több szürkeállományuk volt a kisagyukban – egy kis karfiol alakú struktúra az agy hátsó részén, amely szerepet játszik a mozgásban és az érzelmekben. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ez rossz hír a TikTok szerelmeseinek, mivel a túlméretezett OFC a „rövid videós tartalmakkal kapcsolatos jutalmak és ingerek iránti fokozott érzékenység” jele lehet. Feltételezték, hogy a túl sok TikTok videó megtekintése vezethetett ehhez az idegi állapothoz.

Hasonlóképpen azt is felvetették, hogy a kisagy átalakulása segíthet az agynak hatékonyabban feldolgozni a rövid videótartalmakat – valószínűleg ez a gyakori nézegetés eredménye. Ez egy megerősítő ciklust hozhat létre: több videó megnézése erősíti ezeket az agyi pályákat, így a szokás még jobban berögzül. Ez befolyásolja a hangulatunkat, folyton új videókra vágyunk, rosszabbak lehetnek a tanulási folyamatok, és gyakoribb a memóriavesztés. Például egy TikTok videó nélkül már nehezebben tudunk felidézni, akár néhány órával korábbi információkat.

Ez még nem minden

A csapat egy második agyvizsgálatot is elvégzett, aminek során a résztvevők agyi aktivitását követték nyomon, miközben csukott szemmel pihentek. Azt találták, hogy az agyi különbségek bizony a függőség jelei, az alanyok számára egyre nehezebb a videókról való leválás. A videófüggőség és az agyi különbségek közötti számos kapcsolat a magasabb szintű irigységhez is köthető. Ez arra utal, hogy az irigység érzése miatt valaki nagyobb valószínűséggel nézhet rövid videókat – és idővel ez a szokás potenciálisan káros változásokhoz vezethet az agyban.

A TikTok tehát fizikailag agysorvadást okozhat?

Ha te is sok videót nézel, vagy egy aggódó szülő vagy, akkor bizonyára nyugtalanít ez a fenti pár sor. Fontos azonban, hogy ezt a tanulmányt egy tágabb történelmi kontextusban vizsgáljuk, amiben az új technológiák és a média már régóta túlzott neurológiai hatásokat vált ki. Az is fontos, hogy megértsük a kutatás korlátait. Közel 20 éve már annak, hogy a The Atlantic magazin címlapján megjelent egy cikk, amelyben azt kérdezték: „A Google hülyévé tesz minket?”, és az állítólagos válasz dióhéjban az volt, hogy „Igen!”. A szerző, Nicholas Carr azon kesergett, hogy egykor „búvárkodott a szavak tengerében”, de most, a Google-nak köszönhetően, „úgy száguld a felszínen, mint egy jet ski”. Ugyanebben a korszakban számtalan kétes agyi vizsgálatot is publikáltak, amelyek közül sok azt állította, hogy a világháló elménkre gyakorolt káros hatása elkerülhetetlen. Néhány évvel később Susan Greenfield neurológus professzor médiakampányt indított, amelyben azt állította, hogy az „elmeváltozás” – az internet és a videojátékok agyra gyakorolt hatása – ugyanolyan komoly veszélyt jelent az emberiségre, mint az éghajlatváltozás. Még egy disztópikus regényt is írt az internet embertelenítő hatásairól, bár vegyes kritikákat kapott.

Majdnem két évtizeddel később még egész jól állunk – legalábbis nem hiszem, hogy az agyunk péppé vált volna. De persze ezek a korábbi ijesztgetések még a TikTok megjelenése előtt voltak. Talán van valami egyedülállóan káros abban a fajta rövid, görgethető, értelmetlen tartalomban, ami ma elérhető. Kicsit megnyugtató, hogy Peter Etchells professzor, aki a Bath Spa Egyetem digitális technológia pszichológiai hatásainak szakértője azt mondja: a legjobb tudomásom szerint nincs olyan tudományos eredmény, ami alátámasztaná azt az elképzelést, hogy a rövid videók rossz hatással lennének az agyra.

Az bizonyos, hogy számtalan tanulmány kutatja, hogy a TikTok milyen hatással van az elménkre. Az biztos, hogy a fiatalokra nagy hatással van, ráadásul az sem kérdés, hogy képes függőséget okozni. A legtöbb kutatás szerint a túlzott videógörgetés hatással van a hangulatra, a tanulásra és a memóriára. Nyilván a fontos az, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt.