Őrület, ez a hétköznapi szokás hozzájárulhat a demencia kialakulásához

A demencia kialakulása nem csupán a genetikai hajlam vagy az életkor függvénye, hanem az életmódbeli tényezőké is. Így például a rendszeres alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a betegség előrehaladásához. Egy Brazíliában végzett keresztmetszeti boncolásos vizsgálatok alapján a kutatók riasztó összefüggéseket találtak a korábbi vagy aktuális intenzív ivók, valamint az agy érrendszeri és szerkezeti változásai között.

Mit mutat a kutatás? – Az alkohol hatása az agyra

A kutatásban 1 781 résztvevő agyát vizsgálták meg, akik legalább 50 évesek voltak, és haláluk előtt legalább heti szinten kapcsolatban álltak valamelyik közeli hozzátartozójukkal. Az alkoholfogyasztási szokások alapján négy csoportba sorolták őket: absztinensek, mérsékelt ivók (heti legfeljebb 7 adag), intenzív ivók (heti 8 vagy több adag), valamint korábbi intenzív ivók, akik legfeljebb 3 hónappal haláluk előtt hagytak fel az ivással.

A boncolások során a kutatók különféle elváltozásokat kerestek, például az Alzheimer-kórra jellemző neurofibrilláris csomókat, illetve az agy kis ereinek falát megvastagító hyalin arteriolosclerosist. A kutatás eredményei szerint mérsékelt és intenzív ivók, valamint korábbi intenzív ivók körében is gyakoribb volt ez az érelváltozás, mint az absztinenseknél.

Demencia kialakulása – A vaszkuláris háttér

A kutatás során az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy az intenzív ivóknál 133%-kal nagyobb eséllyel alakult ki hyalin arteriolosclerosis, amely az agy kis ereinek megvastagodásával és szűkülésével jár. Ez a jelenség kulcsszerepet játszhat a demencia kialakulásában, mivel az agy oxigén- és tápanyagellátása romlik, ami idővel kognitív hanyatláshoz vezet.

Dr. Haris Kamal neurológus szerint:

„Ez a tanulmány megmutatja, hogy a mérsékelt és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, vagy akár a korábbi intenzív ivás is érelmeszesedést okozhat az agy legkisebb ereiben, és az ilyen érfali megvastagodás, valamint a tau-fehérjéből álló neurofibrilláris csomók lerakódása kognitív hanyatlást és demenciát eredményezhet.”

A kutatás rámutatott, hogy a korábbi intenzív ivók esetében csökkent agytömeget és gyengébb kognitív képességeket tapasztaltak. Bár a jelenlegi alkoholizálás és a kognitív működés között nem mutatkozott közvetlen kapcsolat, a kutatók szerint a hyalin arteriolosclerosis közvetítő szerepet játszik az alkohol és az agyműködés közötti összefüggésben.

Meglepő összefüggések és a kutatás korlátai

A tanulmány számos tanulságot tartalmaz, de nem mentes a korlátoktól sem. A kutatók a hozzátartozók beszámolóira támaszkodtak az alkoholfogyasztási szokások és egészségügyi állapot tekintetében, ami torzíthatja az eredményeket. Emellett hiányzik a hosszú távú utánkövetés, és nem vizsgálták a résztvevők vitaminhiányait sem, ami tovább befolyásolhatja a kognitív állapotot.

Dr. Alberto Justo, a kutatás egyik vezetője szerint:

„A jövőbeli kutatásoknak viszontszolgálatokra kellene épülniük, hogy jobban megértsük az alkoholfogyasztás és az agyi változások közötti ok-okozati összefüggést az idő előrehaladtával. Ez segítene pontosabban feltárni, hogyan befolyásolja a különböző mennyiségű és időtartamú alkoholfogyasztás a kognitív egészséget.”

Ideje újragondolni a „mérsékelt ivás” fogalmát?

Bár sokan úgy vélik, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás nem veszélyes, a fenti eredmények világosan mutatják, hogy már kis mennyiségű alkohol is strukturális és funkcionális változásokat idézhet elő az agyban. A demencia kialakulása nem csupán az idős kor velejárója, hanem az életmódbeli döntéseink következménye is lehet.

Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy az „egy pohár bor vacsora mellé” valóban olyan ártalmatlan-e, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. Az agyunk hosszú távú egészsége szempontjából úgy tűnik, a legbiztonságosabb mennyiség az alkoholból: a semennyi.

Olvass még több érdekes cikket Egészség rovatunkban!

(via)