Három óra alvás is elég – A rövid alvás szindróma titka egészen elképesztő

A rövid alvás szindróma olyan genetikai különlegesség, amely miatt néhány ember akár napi három-négy óra alvás után is teljesen frissnek és energikusnak érzi magát. De vajon szuperképesség ez, vagy veszélyes kivétel?

A rövid alvás szindróma nyomában

Mindannyiunknak folyton azt mondják, hogy minimum hét óra alvás kell ahhoz, hogy az agyunk, a testünk és a lelkünk is feltöltődjön. Egy új kutatás viszont megkérdőjelezi ezt a dogmát. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója, Ying-Hui Fu és csapata ugyanis már évek óta vizsgálják azokat az embereket, akik hat óránál kevesebbet alszanak, mégsem dőlnek ki a sorból. Ők a természetes rövid alvók, és most kiderült, hogy ez nem egy szokás, hanem egy genetikai adottság.

„A testünk lefekvés után is tovább dolgozik, méregteleníti magát és helyrehozza a károkat. Ezek az emberek egyszerűen magasabb szinten tudnak teljesíteni, mint mi”

– mondta Ying-Hui Fu.

A kutatók az ezredforduló óta vizsgálják ezeknek a kivételes embereknek a génjeit. Már öt mutációt is azonosítottak négy különböző génben, amelyek hozzájárulhatnak a rövid alvás szindróma kialakulásához. Legutóbb egy új mutációra bukkantak a SIK3 nevű génben, ami egy fehérje előállításáért felel, és képes más fehérjék működését is befolyásolni. Ez a gén lényegében az agyban segíti az önszabályozás és a stabil belső környezet fenntartását – olyan dolgokat, amik alvás közben történnek. A mutációval rendelkező egerek harmincegynéhány perccel aludtak kevesebbet a többihez képest, ami ugyan apró különbség, de a hatás nem elhanyagolható.

Rövid alvás szindróma vagy csak jó gének?

Bár elsőre csábítóan hangzik, hogy valaki éjjel három órát alszik, mégis fitt és produktív, a kutatók óva intenek attól, hogy bárki ezt próbálja utánozni.  A genetikai mutáció nélküliek számára ez komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Clifford Saper, a Harvard Orvosi Egyetem neurológusa szerint az új eredmények beleillenek abba, amit eddig is tudtunk a SIK3 gén szerepéről. Most már az álmosság mögöttes okait is segíthetnek megérteni. Szerinte bár a mutáció önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki teljes értékű rövid alvóvá váljon, mégis hozzájárul a jelenséghez.

„Ez a munka nagyon jól illeszkedik a SIK3-ról szóló ismeretekhez, és segíthet megérteni az álmosság alapját”

– mondta Clifford Saper.

A cél most az, hogy minél több ilyen mutációt azonosítsanak a természetes rövid alvóknál, mert így jobban megérthetővé válik az emberi alvás szabályozása. Ez a tudás pedig új lehetőségeket nyithat meg az alvászavarok, például az álmatlanság vagy az alvási apnoe kezelésében.

Egészséges vagy veszélyes alváshiány?

A történelem híres alakjai közül többen is közismerten keveset aludtak. Winston Churchill és Margaret Thatcher is mindössze négy-öt órát töltöttek éjszakánként alvással. De míg nekik talán szerencséjük volt a genetikában, az átlagember számára ez nem ajánlott. Egy 2022-es brit kutatás több mint 7800 ember alvási szokásait követte 25 éven keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy azok az 50 évesek, akik öt órát vagy kevesebbet aludtak, 20 százalékkal nagyobb eséllyel lettek betegek, mint azok, akik hét órát pihentek.

Jo Whitmore, a Brit Szívalapítvány kardiológiai szakápolója szerint:

„Ez a kutatás egyre több olyan kutatáshoz járul hozzá, amelyek rávilágítanak a jó éjszakai alvás fontosságára.”

A krónikus betegségek – például a 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegség vagy demencia – kialakulásának kockázata megnőtt azoknál, akik tartósan alváshiányban éltek. Sőt, nemcsak az egyik betegség esélye nőtt, hanem több, akár egyidejűleg fellépő egészségügyi probléma kialakulásáé is. Ez pedig hosszú távon megnöveli a kórházi kezelések és a rokkantság esélyét is.

Hiába csábító a gondolat, hogy a nap 24 órájából 21-et kihasználjunk, a legtöbbünknek igenis szüksége van a klasszikus hét-nyolc órás alvásra. Kivéve, ha a génjeid máshogy nem döntöttek.

(via)

Itt arról olvashatsz: 21 másodperces szabály. Ezért érdemes betartani WC-zésnél.